Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Ilon Gábor–Költő László: Középső bronzkori emlékek a Velemi Szent Vidről. Egy tolanémedi típusú (VII. Velemi) kincslelet?

területén a Zala folyó és a Kis-Balaton térsége, valamint a Rába-Duna összefolyása volt. Nem arról van szó, hogy a mészbetétes kerámia kultúrája törzsterületét módosítani kellene, hiszen erre a legújabb - a korszakot is tárgyaló -vasi feldolgozásban

18 sincs adat. Sokkal inkább azt jelentheti, hogy a Velemi Szent Videt ekkor megszállva tartók - talán a GátaWieselburg kultúra népessége - kapcsolatban állt vagy került a mészbetétes kerámia népességével. Csereként szerezhették be vagy presztízs ajándékként kaphatták az ismertetett bronzokat. Végezetül megjegyzem, a kérdéses korszak (MB) zárószakaszához (koszideri periódus) kapcsolható az a Vas megyei ismeretlen lelőhelyü tőr és az a Velemi Szent Vidről (MISKE 1907. 30. t. 5.) leltározott, a halomsíros kultúra középső fázisára keltezett tőr, amelyeket Kemenczei T.

19 közölt a hazai kardokról írott monográfiájában. Ezek időben illeszthetők ahhoz a Dolny Peter-i típusú - ezideig közöletlen - bögréhez, amelynek rajzát a IV t. 1. mutatja. Szalagfüles, benyomott fenekű, szürke, foltokban fekete bögre, hasvonalán három bütyökkel. M: 105 mm, fá: 42 mm, szá: 86 mm. Lsz. 54.504.1. (IV t. 1.). Befejezésül, mindezek után felvethető, hogy vajon igaza van-e Kovács Tibornak, amikor a legújabban közölt, a Nemzeti Múzeum által 1986-ban Mautner özvegyétől megvásárolt, „Kőszeg, Vas megye"-i lelőhellyel bemondott mészbetétes kincsleletet

20 nagy valószínűséggel kiskőszegi (Battina) eredetűnek tartja? A most ismertetett, feltételezhető bronzkincs alapján én óvatosabb lennék. Igaz persze azon állítása, hogy Kőszeg - s így a most felvetett Velem - sem a mészbetétes kerámia kultúrája elterjedési területén van. Mivel indokolható akkor mégis a mészbetétes kerámia kultúrájához kapcsolható bronzlelet(ek?) Velemi jelenléte? A választ a neolitikum óta működő délkelet—északnyugati kereskedelmi út (Közép-Balkán-Nyugat-Európa)

21 illetve az ún. Borostyánkő út nyomvonala létezésében, ennek közeli fekvésé18 ILON-RASZTOVITS é.n. 19 KEMENCZEI 1988, 17-19. 4. t. 43-44. 20 KOVÁCS 1998-1999, 23-25. és 1. kép. 21 BÁNFFY 1998-1999, 51-55. és 1. kép. 76