Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Kisné Cseh Julianna: A Mészbetétes Edények kultúrája újabb leletegyüttese Komárom-Esztergom megyéből
- Az időszak díszítéstechnikájára főként a tekercselt pálcikás széles mészbetétágy a jellemző, amit a széles, lapos eszköz végének folyamatos benyomkodásával kialakított széles mészbetétágyak és zeg-zug minták követnek illetve egészítenek ki. - Korjelzőek az edény hasára lenyúló minták, azaz megnő a díszített felület nagysága. 11 - Az eszközbenyomkodásos technika a kultúra korai szakaszában szorítja ki a tekercselt pálcikást. 12 Mindezek alapján a két edény párhuzamát az említett kultúrkörben, azaz a késő kisapostag - korai mészbetétes időszak, illetve a Mészbetétes Edények kultúrája korai szakaszában találhatjuk meg. A törött peremű urna (1. tábla 1.) a kihajló peremű, tölcséres nyakú, tojásdad testű típushoz tartozik. Mind formája, mind pedig díszítő motívumai (mészbetétágyát széles sávos tekercselt pálcikás technikával és szélesebb laposabb eszköz benyomkodásával állították elő) alapján is megállapítható, hogy a Mészbetétes Edények kultúrája korai szakaszához sorolható. 13 Hasonló urna és töredék került elő többek között Tolna megyéből a Bonyhád-varasdi országút lelőhelyről (1., 4. 6. sír), 14 Somogy megyéből az átmeneti fázisra datált Szőlősgyörökről (1. sír), 15 és a mészbetétes kerámia korai időszakához tartozó Juta-Szarvasmarhatelep lelőhelyről. 16 Környékünkön sem ismeretlen ez a díszítéstechnika, így pl. az Étéhez közeli Dadról került elő egy ugyan robosztusabb, nyomott gömbös testű, de ugyanezzel a technikával is - itt már csak mint kiegészítő díszítő elem - gazdagon díszített urna. 17 A széles sávos tekercselt pálcikás technikával díszített 2. miniatűr bögre (1. tábla 2.) mind formailag, mind pedig díszítő motívumait tekintve legjobb párhuzamát a késő kisapostag-korai mészbetétes fázishoz tartozó Fadd-Győzelem TSz. sírleletei között találjuk meg. 18 Hasonló edény töredéke került elő késő hatvani környezetből Tarnaméráról is. 19 A bögrét Torma I. a 11 TORMA 1978, 21, 23.; KISS 1996, 67. 12 TORMA 1971, 39-42,; TORMA 1978, 23.; KISS 1996, 67. 13 VADÁSZ 1986, 25.; TORMA 1996, 43. 14 CSALOG 1942, 122-123., VIL t. la., VIII. t. 4d., IX. t. 6b. 15 HONTI-KISS 1996, 19-20., IV t. 13. 16 HONTI-KISS 1998, 42-43. II. t. 2., V t. 1. további párhuzamokkal. 17 RégKut 1974, 5.; CSEH 1999, 40. 7.1. lh. 18 TORMA 1978, 21., 9. á. 1-3. 19 KALICZ 1968, LXXXV t. 7. 60