Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

da hallgatóságának előadást a trágyázásról, állattenyésztésről, tej ellenőrzésről, üzemtanról stb. Az akadémia körzetéhez eleinte 7 község tartozott, de az 1930-as évek közepétől már két megye (Zala és Somogy) 7 járásának települései alkották a szakmai felvilágosításra az akadémiához utalt területet. A II. világháború kitörése után, az 1940/4l-es tanév hallgatói létszámán még nem érződött a háború közelsége, de már számos jel utalt a rendkívüli körülményekre. Még folyt az oktatás, de több tanárt már katonai kiképzésre rendeltek be. Az akadémia tulajdonában lévő igáslovak egy részét elvitték, s ez különösen az aratásnál okozott gondot. A munkatársak közül a nyár folyamán heten már behívóparancsot kaptak. Novembertől kötelezővé tették a hallgatók megjelenését a leventeképzésen. 1941-ben, hazánk hadba lépését követően a Földmüvelésügyi Minisztérium 209.104./1941. sz. rendelete lehetővé tette, hogy a bevonult hallgatók vizsgaszabadságra hazatérhessenek. Az 1942. év legjelentősebb változását a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény elfogadása hozta. Az 1942:XVI. te. 4. §-a a gazdasági akadémiák 4 évfolyamú mezőgazdasági főiskolává történő átalakításáról rendelkezett. Ezek az átalakítások egyelőre csak az óvári és a második bécsi döntés nyomán visszacsatolt kolozsvári intézeteket érintették, Keszthelyen és Debrecenben ideiglenesen fenntartották az akadémiai rendszerű oktatást. Keszthelyen az I. világháború utáni helyzethez hasonlóan, ismét felduzzadt a hallgatói létszám: ugyanis a szakminisztérium lehetővé tette, hogy a hosszabb katonai szolgálatot teljesítő, ugyanakkor saját gazdasággal rendelkező tanulók számára 9 hónapos (trimester) tanfolyam indulhasson. A front közeledésének gyorsasága következtében, a nyilas kormány intézkedései nem érintették közvetlenül az akadémiát. Tekintettel Budapest körülzárásának veszélyére, 1944 november végén a földművelésügyi tárca felsőfokú szakoktatási ügyosztályát költöztették le az akkor még biztonságosabbnak vélt Keszthelyre. A későbbiekben ideszállították a kolozsvári főiskola tehenészetének állományát és tanfelszerelésének egy részét is. Decemberben azonban már az akadémia értékeinek becsomagolására és Németországba szállítására érkezett parancs. A káoszt fokozta az akadémiára időközben beszállásolt katonaság károkozása, s az akkori igazgató és titkára távozása. A kitelepítés vontatottan haladt, ugyanis a csomagolást végző - egyébként is kis létszámú - személyzetet a hatóságok gyakorta egyéb közmunkákra is kirendelték. 1945. február 24-én megérkezett az utasítás az akadémia kitelepítésére. A harcok azonban már március 29-én elérték a várost. 396