Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

//. A keszthelyi Gazdasági Tanintézet és Gazdasági Akadémia (1848-1945)

2 Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején a keszthelyi, georgikoni ifjúság példamutató lelkesedéssel kelt az önállóvá válni kívánó magyar állam védelmére. 1848 közepén azonban az alapító, s az intézményt fenntartó Festetics család úgy határozott, hogy bezáratja, majd, a későbbi családi megfontolás alapján, be is záratja az intézményt. Keszthelyen a gazdasági oktatás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után évtizedeken át szünetelt, és ismételt beindítására csak az abszolutizmus utolsó időszakában került sor. A korábbi magánintézet, amely a keszthelyi uradalom, pontosabban, az azt birtokló Festetics család fenntartásában állott, csak 1865-ben nyitotta meg kapuit, ettől az időtől kezdve - immár állami kezelésben - Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet néven fogadta a hallgatókat. Az intézet az 1867-es kiegyezés után először a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, majd 1889-től az önállóvá vált Földmívelésügyi Minisztérium közvetlen fennhatósága alá került. A hazai agrároktatás átszervezése tárgyában az 1870-es évektől élénk vita bontakozott ki. A Keszthelyen már kialakult struktúrát hátrányosan érintette néhány változás: így például az, hogy csökkent a tanintézet látogatottsága. Az okokat keresve megállapítható, hogy, miután 1869-től a magyar állam irányítása alá került óvári intézetben már magyar nyelvű oktatás is folyt, ez a tény erősen leszűkítette Keszthely vonzási körét. Hátrányosan érintette Keszthely megítélését gyakorló gazdaságának csekély terjedelme is. (A tangazdaság történetére a későbbiekben külön is kitérünk.) A szakminisztérium egyenesen azt javasolta, hogy Keszthelyen földműves iskolát tartsanak fenn, kertészeti, szőlészeti-borászati és gyümölcsészeti tanintézettel együtt. Sőt, 1871ben a képviselőházban még olyan javaslat is elhangzott, hogy az intézményt 1874 folyamán helyezzék át Kassára. Ez a felvetés sokkolóan hatott a város és a megye közvéleményére, és az érintettek mindent megtettek a történelmi tradícióval rendelkező intézet megmentésére. Hosszabb távú megoldást véA keszthelyi tanintézet e korszakának történetét Fehér György írta meg: FEHÉR György: A keszthelyi agrárfelsőoktatás. In: Georgikon 200. I. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára. /Szerk.: Fülöp É. M./Keszthely, 1996. 131290. 390