Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848–1945 (Az „Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet”-től a gazdasági akadémiáig)

A művelési ágak aránya az I. világháború után szántó kert rét szőlő legelő erdő nádas terméketlen összesen Az 1918. előtti Magyarországon (%) 45.5 1.4 9.3 1.1 11.7 25.8 0.1 5.1 100 Az 1918. utáni Magyarországon (%) 60.3 1.1 7.2 2.4 11.1 11.4 0.3 6.2 100 Az 1920-as évek pénzügyi stabilizációja (a pengő bevezetése, a hitelviszonyokjavulása) erőteljesebbé tette a parasztbirtokok rétegeződését. Az árutermelésbe intenzívebben bekapcsolódottaknak lehetősége nyílott a gazdasági megerősödésre, miután az infláció a felhalmozott adósságok jó részét törölte. Az 1920-as évek második felének politikai és gazdasági konszolidációja eredményeit az 1929/30-as gazdasági világválság hatása azonban jórészt megsemmisítette, agrárválságba sodorva a szemtermelés egyoldalúságával és a jelentős kiviteli felesleggel küzdő magyar mezőgazdaságot. A válságból állami intézkedésekkel keresték a kivezető utat (a legfőbb kiviteli cikkek gabona, bor, szarvasmarha, sertés, gyümölcs - támogatása, minőségjavítás főként a nemesített vetőmagvak termesztése területén -). A harmincas évek második felének gazdasági fejlődése már szorosan összekapcsolódott a háborús készülődéssel, megnőtt a Német- és Olaszországba irányuló kivitelünk. Földbirtokmegoszlás Magyarországon birtokkategóriánként, 1935-ben 1000 h felett 29,9 % 200-1000 h 13,2% 100-200 h 5,0% 10-100 h 32,6 % 5-10 h 9,2% 5 holdig 10,1 % Az eredmények közül, az 1920-as évek derekától ismét növekvő terméseredmények- és átlagok csak az első világháború előtti szint elérését jelentették. A növénytermesztésben továbbra is a gabonafélék vezettek. A szántóföl388