Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

Az egyéni elhelyezés a düllőkben akként történend hogy minden düllő egyenlő 54 részre osztatván fel, az elhelyezés a lakházak számának sorrendjében történend minden düllőnél esetleg kettőnek összesítésénél a kezdő számsor húzás utján határoztatván meg. A düllők alakítása és az egyéni elhelyezés kezdetét veszi az ó. Ali. tér. IIsz. jel. Lindenberger düllőnek a jelenlegi legelő felőli szélénél s onnan kiindulva fog haladni a határban a baji, tóvárosi- illetve szomódi határ mentén és a falu körül. A rétek négy osztályba soroztatván, egy osztályt képeznek az ó áll. tér. XXI sz. jel. Gemeinde Wiesen nevezetű rétek, a második harmadik és negyedik osztályt pedig képezik az ó áll. tér. VIII. 18. X. és XI sz. jel... A telkes gazdáknak jutó legelő illetőségnek művelhető része szintén egyénileg határoztatik felosztatni a szántó földek felosztására nézve megállapított módozatok szerint. Az ó áll. tér. XXX sz. jel. úgynevezett Hofstellen a telkes gazdák között szintén uj osztályt képeznek úgy szintén a XIIsz. jel. Káposztások valamint az Vsz.jel. Kenderföldek és a szántókra nézve megállapított módozatokkal. Indokolás: A peres felek között létrejött úgy a hitbizományi hatóság 2646.2 729 /l 892 számú, mint az illetékes gyámhatóság 4629/892 számú végzésével jóváhagyott egyezséget a Kir. Törvényszék mint úrbéri bíróság az 1871 évi 53_ tcz, 45 § nak rendelkezéséhez képest csak alaki tekintetben vehetvén vizsgálat alá, minthogy e tekintetben ez ellen kifogás nem tehető, azt jóváhagyni és a törvénykezési gyakorlatnak megfelelő módon ítéletbefoglalni kellett. Kelt Komaromban 1892 Junius 9" Összegzésként elmondhatjuk, hogy abban a korban, amikor a jobbágyi viszonyokról csak az elnyomás és jogképtelenség (majd részleges jogképesség) jut az ember eszébe, mégiscsak volt jogbiztonság! Ezt tetőzi még a bírósági szervezet szinte állandó változása a korszakban, és mégis lehetett következetesen a törvények vagy szokásjog alapján akár a legfelsőbb fórumig is eljuttatni egy ügyet. Pedig az itt vizsgálat alá vett téma gerincét képező társadalmi jelenségre, problémára - azaz az örökös szerződésjogi természetére vonatkozóan - az adott korszakban a tételes jog sem tartalmazott konkrét rendelkezést. A megoldást - akkor is, akárcsak ma -jogértelmezés útján próbálták megtalálni, természetesen a jogértelmezésre hivatott szervek és személyek jogi iránymutatását alapul véve. 378