Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

könyv vezetését, az abszolutizmus korszakának megmaradandóbb rendelkezése volt, amelyet később a magyar jogrendszer is fenntartott. Az 1868: LIV. te. elvetette a Ideiglenes Törvénykezési Szabályok kísérletét a kisebb értékű perek községi bíróság elé utalásáról. Az új törvény szerint a községi bíróság csak egyeztető hatóság a 30 Ft perértéken aluli perekben. Az 1869: IV. te. a bírói hatalom gyakorlásáról leszögezte, hogy „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. " /l.§/. Ezek után az 1896: XXVI. te. szabályozta a közigazgatási bíráskodást Magyarországon. Az 1870: XV. te. szervezetileg is elválasztotta egymástól a központi felsőbíróságokat: a bírósági táblát, a váltófeltörvényszéket, és a hétszemélyes táblát. E reformmal tehát a régi királyi Curia szervezeti egysége megszűnt. A Kúria nevet az 1869. évi átszervezés óta egyedül a volt hétszemélyes tábla viselte, mely a legfelsőbb bírói joghatóság maradt, de joghatósága az ország egész területére kiterjedt. Az átszervezés a Kúriát két osztályra bontotta: semmitőszék és legfőbb ítélőszék. Az ítélőtábláknak és a Kúriának érintetlenül hagyásával az elsőfolyamodási bíróságok új szervezetét az 1871: XXXI. és XXXII. te. létesítette. Ez megszüntetett minden eddig működött elsőfolyamodású bíróságot, a megyei és városi törvényszékeket, úrbéri törvényszékeket, bányabíróságot, stb. Az új szervezet szerint az általános hatáskörű elsőfolyamodású bíróság a királyi törvényszék. Ilyen létesült minden megyeszékhelyen (Esztergomban is volt). Kisebb vagyoni értékű polgári perekben járásbíróságok jártak el, 1871-ben 360 járásbíróságot szerveztek. A felsőbíróságok átszervezését fokozatosan valósították meg. Már 1869ben távoztak ezekről a feudális ülnökök, és helyüket egységesen a király által kinevezett bírók foglalták el. Az 1871. LIX. törvény megszüntette a semmítőszéket és a Kúriát egységes, legfőbb ítélőszékké szervezte át. Az 1890. XXV. törvény pedig az addig két ítélőtáblát (Budapest, Marosvásárhely) decentralizálva 11 ítélőtáblát szervezett (így pl. Győrött is), meghatározva, hogy mely ítélőtábla kerületébe mely törvényszékek tartoznak. 1891 -ben kezdték meg működésüket. 6 MOLNÁR 1970, 8. 356