Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere

Másodfokú fellebbviteli úrbéri bíróságot kerületenként, illetőleg tartományonként egyet-egyet állítottak fel. Székhelyük: Buda, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Nagyszeben, Temesvár, Zágráb volt. Ezek az úrbéri főtörvényszékek Magyarországon 1856 elejétől működtek. Az első fokú úrbéri bíróságok, az úrbéri törvényszékek megalakulására a császári pátens Magyarországon 1856. január 30-át tűzte ki. E bíróságokat megyénként állították fel, s olyan megyeszékhelyeken is működtek, ahol egyébként törvényszék nem volt, mint például Esztergomban. 1861-ben az osztrák bírósági szervezet feloszlatásakor, a császári úrbéri bíróságok hálózata is megszűnt. Az 1852. november 29-én kiadott nyílt paranccsal 1853. május 1-i hatállyal került bevezetésre Magyarországon az osztrák Polgári Törvénykönyv. A modern magyar magánjog kiépülése 1861-től indult meg, melynek önálló jellegét az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok /a továbbiakban: ITSZ/, valamint a kiegyezés évtizedében az osztrák polgári törvénykönyvből átvett és befogadott elvek, majd a bírói gyakorlat, a tételes jog anyaga és a jogtudósok munkássága alakította ki. Miután az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat Ferenc József is elfogadta, a Királyi Kúria úgy foglalt állást, hogy az ITSZ-t a törvényes eljárásban „állandó zsinórmértékül" fogja használni. Az ITSZ a törvényalkotáshoz megkívánt alkotmányos feltételek hiánya okán a tett megerősítések ellenére sem volt más, mint írott szokásjog. Az ITSZ hatályban tartotta az úrbéri viszonyok rendezésére kiadott pátenseket /VI:1.§./, fenntartották azonban az abszolutizmus idején létesített úrbéri bíróságokat. Olyan mértékben kívántak teret nyitni a megyei autonómiának, hogy megtartották a megyei törvényszékek szervezetét és a vármegyékre bízták annak meghatározását, hogy a törvényszék hány tagból álljon. Újítása a megyei és városi törvényszék ítélkezésének állandóvá tétele. Ezzel a rendezéssel az abszolutizmus idegen és gyűlölt, de modernebb, központilag szervezett és nagyrészt csak ítélkezéssel foglalkozó bíróságai helyébe visszaállította a feudális bíráskodás lassú, ezerféle változatú, helyi privilégiumokat érvényesítő kusza halmazát. Az Országbírói Értekezlet után tehát a magyar magánjog anyagát az ITSZ rendelkezéseivel a korábbi törvényekből és szabályjogból, az osztrák polgári BÉLI 1999,313. BÓNIS-DEGRÉ-VARGA 1996, 211. 354