Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról
felhasznált habarcs kitűnő minősége s az egyéb jelek hiánya mutatja azt, hogy maga a márványburkolatú helyiség volt a víztartály. 27 Az átadás után 25 évvel az épület és a víz nagy tömege már megroppantotta a rondella falát - erre utal az 1848-as javítási terv. Illetve a vörösmárvány padló mégsem zárt olyan tökéletesen, mint gondolták. A feltárás során az alapozás boltozata és az észak-dél irányú, íves tetejű falak között - középen mérve - mintegy 70-90 centi széles hézagot találtunk, mely rések magassága az északi és a déli zárófal fele csökken. Ezekből, valamint az alapozás boltozatának alján talált cseppkövekből következik, hogy a márványon és a téglákon átszivárgó víz a nem kellőképp tömörített alapozás alatti földet átitatta, kimosta, így az lesüllyedt. Mivel így eltűnt az észak-déli osztófalak alól a föld, a falak is lejjebb zökkentek. 28 A boltozat viszont közbenső alátámasztás nélkül is állva maradt, így a harántfalak és a boltozat között kialakulhatott az a rés, amit sikerült megtalálnunk. (13. kép) A dolgozat leadásának idejére ezeket az eredményeket sikerült elérnünk. (14. kép) További vizsgálatokra már csak ősszel kerülhet sor, a felállítandó szobor alépítményének készítésekor. Annyi azonban már most elmondható, hogy jelenleg az esztergomi vár északi csúcsán egy törökkori, nyitott udvaros nagy toronyból átépített rondella áll, melynek belsejében minden középés törökkori leletegyüttest megsemmisítettek a múlt század húszas éveiben, az érseki vízmű kialakításakor. Mindössze két lövegállás falba mélyített kamrája maradt meg - többé-kevésbé - épségben, utalva ezzel a védmű valamikori védelmi funkciójára. A vörösmárvány padlóelemek felét már felszedtük. Eddig egyetlen elemen sincs nyoma a másodlagos felhasználásnak, mindegyik tömböt direkt erre a helyre szánva faragták ki, nem középkori emlékeket használtak fel újra. (A márványlapok illesztéséről: 12. fotó) Érdekes, hogy lesüllyedtek, ám nem roppantak meg. Egy repedést sem találtunk rajtuk. Ez talán arra utal, hogy az észak-déli irányú osztófalak nincsenek bekötve a zárófalakba, így azoktól függetlenül is tudnak mozogni. 332
