Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről

2. E három tartomány, más forrásokból is ismert polgári székhelyei, Savaria, Siscia és Sirmium a ND-ban katonai állomáshelyként említve van. Tehát ezért várható lenne, hogy Valeria polgári székhelyét is említse a ND. Sem a valeriai helytartói tisztség, sem a szóba jöhető helytartói székhelyek - Sopianae és Gorsium - a ND mégsem olvashatóak. Nemcsak a helytartói tisztség hiányára kell magyarázatot találni, hanem arra is, hogy a székhely miért nincs katonai állomáshelyként feltüntetve. Soproni Sándor a hiányon úgy próbált segíteni, hogy a Marinane tribunus cohortis állomáshelyet Sopianaera javította. Ha a javítás kurzív betűkkel formálisan lehetséges is, a javítás lehetősége ellen szól egyrészt az, hogy a ND pannóniai listáiban nincsen ilyen jellegű névromlás. Másrészt a rontott helynév létező földrajzi név: azonos egy, a Drávától délre fekvő, 4. században is létező útállomás nevével: Marin(i)anae. Mindez óvatosságra int a javítást illetően. Igaz, Marianianae nem feküdt Valériában, a ND cohors állomáshelye viszont a valeriai dux parancsnoksága alá tartozik. Ezért korábban én is elfogadtam Soproni emendatióját. Ma ebben jóval bizonytalanabb vagyok. 34 A Jeruzsálembe igyekvő burdigalai zarándoknő Kr. u. 330 körül a P. Inferior és Superior tartományneveket használta, ami azt bizonyítja, hogy a Prima-Secunda átnevezésre csak ezt követően került sor. Korábban azt írtam, hogy az átnevezések aligha csupán a név megváltozását jelentették területi módosítás nélkül. Nem zárható ki, hogy a zarándok utazását követően épült meg az erőd, és éppen ezért csatolták át a közvetlenül a határon fekvő erődöt Valériához. Igaz, hogy a helytartói széknek Sopianaeban közvetlen bizonyítéka nincsen. Ammianus adata mármint a carp származású Maximianus vicarius urbis Sopianae-i születéséről, és hogy apja a helytartói hivatalban szolgált, valamint az Itinerarium Antonini szerkesztése, amely az Pannónia I. és Valeria útszakaszait a polgári helytartói székhelyeket és a legiotáborok és a dux székhelye közti útszakaszokat nevezi meg, és Valériában Sopianae a kiindulópont mégiscsak súlyosabb érvek a Sopianae-i székhely bizonyítására, mint a Tác-fövenypusztai egyszerű létezése. A Fitz Jenő által a táci késő római periódus, mint polgári helytartói székhely érdekében felhozott érvei súlytalanok. Tác - amennyiben valóban az ItAnt Sopianae-Aquincum útvonalán említett Gorsiummal azonos -, az útikönyv leírása szerint egyszerű útállomás volt, és nem útcsomópont; a Gorsium sive Herculia: nem a helynév megváltozását, hanem az út választást jelenti. Az Itinerarium bizonyítható helyein a névváltoztatást a nunc és a qui et jelöli és nem a si ve. ItBurd. 561, 5-6 és 562, 8 (Cuntz) 308