Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről

beépítésük alapján gazdasági feladatokat láttak el. Az erődök utánpótlási bázisok, új ellátó központok voltak. Egyrészt a veszélyeztetett limes táborokat látták el, másrészt a 4. századi hadseregreform során létrehozott mozgó hadsereg, a comitatenses alakulatok igénybe vehették. Ezért volt szükség az erődök hatalmas belső területére. A cohors éppen csak a helyőrségi, de legkevésbé sem a védelmi feladatokat tudta ellátni A fenékpusztai, a ságvári és az alsóhetényi erődök feltárása alapján sikerült az észak-pannóniai 4. századi belső erődök építési periódusait megállapítani, ezeket keltezni, az alaprajzukat meghatározni: a belső erődöket biztonsággal be lehet sorolni a későcsászárkori katonai rendeltetésű, katonai ellenőrzés alá tartozó építmények közé. A környei erőd a polgári helytartó székhelyéről, Sopianaeból a brigetioi legiotáborba vezető úton vagy annak a közelében fekszik. Az Itinerarium útszakasz leírása azonban csonkán maradt fenn. Amint Radnóti Aladár meg19 állapította , az útvonal Brigetiotól délre megnevezett első állomása VIII (vagy esetleg téves másolás következtében XIII) mérföld távolságra Floriana lenne. Erről azonban aligha lehet szó, mert Floriana-t említik a Savaria - Aquin20 cumi úton, amely jóval délebbre futott. Akár Csákvárral azonosítható, akár nem, a Brigetiotól délre nyolc vagy tizenhárom mérföldre délre nem feküdhetett Floriana: a település legfeljebb az útvonal dél felé következő állomáshelyének tartható. Azaz az útszakasz leírásából a Brigetiotól délre VIII mérföldre fekvő első útállomás neve és a távolsága Florianától hiányzik, a másolások során kiesett. A mérföldadat miatt sem lehetett azonban a környei római település, mert az távolabb fekszik Brigetiotól, mint VIII MP. Az erődnevek meghatározására és azonosítására azonban az utikönyvek egyébként sem alkalmasak. Az Itinerariumot korábbi adatok alapján legkésőbb a tetrarchia korban szerkesztették és egészítették ki. A kelet-dunántúli útvonalakat biztosan, mert a szerkesztésben a tetrarchia idején igazgatási központtá váló Sopianaenak centrális szerepe van: az útszakaszokat Sopia18 SOPRONI 1978, TÓTH 1987-1988, FITZ 1980. 19 TÓTH E., Pannónia rümai ótvonalainak kutatásáról, Somogyi Múzeumok Közleményei 1975, 277. 20 FITZ J., Floriana, Alba Regia 1961-1962,153-158, PWRE Suppl. IX. 66. 21 GRAF A, Übersicht der antiken Geographie von Pannonién Diss Pann 1:5, Bp. 1936, 121, 127. Bicskével azonosította. 304