Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban

mia.

45 A Nitriansky Hrádok / kisváradi telepen a hasonló jellemzőket hordozó magyarádi kerámiát koszideri karperecek öntőmintái keltezték, így a már említett esztergomi sírban talált bronztü mellett újabb tárgyak tették lehetővé a sok közös jellemzővel rendelkező klasszikus és kései északi mészbetétes fázis szétválasztását és a késő-magyarádi anyaggal kevert kései mészbetétes leletegyüttesek koszideri korra való datálását (Esztergom, Süttő-Hosszúvölgy). V. Vadász É. és Vékony G. a dunaalmási temető és a térség más, közöletlen leleteinek ismeretében (Süttő-Nagysánctető erődített telep, Szőny-Nagymagtár temető)

46 szintén a későmagyarádi korszakkal tudta párhuzamosítani a dunántúli kerámiaformákat. A kései észak-dunántúli mészbetétes fázis leleteit nemcsak az említett leletegyüttesekben, hanem a Dunántúl belső területein is sikerült elkülöníteni további koszideri korú fémleletek (Veszprém-Baj csyZsilinszky u.) és a kései időszakra jellemző tipológiai jegyek alapján (Somogyvár-Kupavárhegy telep, Veszprém-Várhegy telep és -Kossuth L. u.i sír; 5. t. 4-7).

47 Hasonló leleteket a Dél-Dunántúlról is ismerünk (pl. Siklóstéglagyári sírok).

48 Ezzel megállapítást nyert, hogy a Mészbetétes Kerámia kultúrája egyes csoportjai a koszideri korszakban - legalábbis annak első felében - is továbbéltek a Dunántúlon. Morvaországban a Vëtefov kultúránál (Bëlov), Ausztriában a Vëterov kultúra Böheimkirchen csoportja elterjedési területén is megtaláljuk az északi mészbetétes kerámia klasszikus és kései időszakára jellemző leleteket (Böheimkirchen, Waidendorf-Buhuberg: 6. t. 9-11; 7. tábla).

49 45 KOVÁCS 1988, 126-128; TOCÍK 1978-81, 42-48. 46 VADÁSZ-VÉKONY 1979, 64-65; VADÁSZ 1986, 27-28; VÉKONY 1988, 74. Dunaalmás: VADÁSZ 1986, 24-25, 7. jegyzet; KOVÁCS 1977, 41-42, 4. kép 5-6; KOVÁCS 1994a, 123. 47 TORMA 1976, 35-37; CSÁNYI 1978, 35-36; KOVÁCS 1988, 128; HONTI 1994a, 10ll;HONTI 1994b, KOVÁCS 1994a, 123-124; KOVÁCS 1994b, 161; KISS 1997; ILON 1998-1999 258. A koszideri korra való keltezésében a késő-magyarádi leletek mellett az Alföldre került dunántúli edények is fontos szerepet játszanak: KISS 1998; P. FISCHLKISS-KULCSÁR 1999, 113-119. 48 BÁNDI-ZOFFMANN 1966, 51-52, XII. t. 3-7, XIII.t.1-7; BÁNDI-F. PETRES-MARÁZ 1979, 102. 49 TIHELKA 1960, 37, 42, 46; TIHELKA 1963; NEUGBAUER 1977, 85. A HAHNEL (1988, 79) által dunántúlinak tartott kerámiatöredék (Taf. 51,5) csak bizonytalanul köthető a Mészbetétes Kerámia kultúrájához, ezzel szemben több edénytöredék valóban dunántúli import (Taf. 49, 7, Taf. 51,1,4, 5). A Gátai kultúrával való kapcsolat bizonyítékaként írták le a Mészbetétes Kerámia kultúrája Mosonszentmiklós-jánosházapusztai temetőjének 26. sírjában talált korsót (UZSOKI1959-60,66, IV t. 7; UZSOKI1963,83, 14. t. 3; BÓNA 1975, 249; LEEB 1987, 268, 278), ez azonban nem a Gátai-Wieselburg kultúra, hanem a Litzenkerámia (vö. 60. jegyzet) formái közé sorolható - erre Figler A. hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm. 23