Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

a kőzetben limonitos elszíneződés látható. A limonit néhol olyan mértékben fbiszaporodhat elnyújtott, alaktalan, a repedés irányát követő foltokban, hogy barnásfekete opak foltként jelenik meg. 3.6. Gneisz: 69 (80.593.42.) (14. tábla 6.), 127 (80.536.80.) A 69. sz. minta erősen irányított, palás szövetű, amfíbol, valamint földpát-kvarc sávokat tartalmazó középszürke színű kőzet, amelyben több a földpát, mint a kvarc. A színes alkotók max. 2 mm-es méretet is elérő alkáli amfíbolok. Földpatjai albit-ikerlemezes savanyú plagioklászok, valamint mikroklin. Járulékosan kevés csillám és néhány apró idiomorf cirkon figyelhető meg. A palásodást okozó metamorf hatás erősen dinamikus jellegét az ásványszemcsék széttöredezése, elgörbülése, felületeik egymásba hatolása, vagy nyomás alatti összeoldódása is jelzi. A 127. sz. minta biotitcsillámokban gazdag, az eredeti kőzet karakterét még őrző, orientált szövetű metagránit, amely átmenet a gránitgneisz felé. 3.7. Kvarcit: 71 (80.593.41.) Breccsásodott szövetű kvarcit, amelynek poligenetikus voltát jelzik a nyomás alatti össszeoldódást megelőző szediment állapot szemcséinek halványan kirajzolódó kontúrjai. 3.8. Egyéb, bizonytalan: 212 (80.519.26.) Szurokfekete, néhol matt, máshol fénylő felületű kőzet. Enyhe hullámos irányítottságot mutató szövetében az uralkodó csillámok mellett kevés földpát és néhány kvarcitszemcse is megfigyelhető. Feltehetőleg metaszediment, amely a gránitosodási övek külső burkából, ill. palingén sorozat resztitjéből származhat. 4. Orlőlapok (3 db minta, 2-féle kőzettípus) 4.1. Finomszemű konglomerátum: 99 (80.521.151.) (14. tábla 7.) Vörösesszürke színű, kemény, karbonátban gazdag, enyhén kovás, limonitos színezésű kőzet, átmenet a karbonátos homokkő és a homokos mészkő között. Egyes pórusaiban makroszkóposán barnás téglavörös porszerű anyag figyelhető meg. Fragmentumai között mészkő, márga, lidit, kvarcit, hematit, bioklasztos törmelék, kevés csillám és bontott kőzetszemcsék fordulnak elő. A karbonátdús részekben nagyforaminiferák kisebb példányai láthatók szabad szemmel is. Vékonycsiszolatban a kőzet rendkívül hetero210