Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

röznek. A makroszkóposán összeolvadó szövetben mikroszkópilag breccsásodási nyomok, újracementálódás, nyomási oldódás figyelhető meg. Nagyon ritkán látható egy-egy maradvány szöveti részlet, amely a metamorfitok eredeti összetételére utal. A sorozat egésze olyan, genetikailag összefüggő metaszediment-parametamorfit kőzetegyüttesből származhat, amelyben a nyomási oldódás, ill. a szegregációs elkülönülés lehetett jellemző. Valószínűleg paleozóos orogén sekély gyökérrégiók anyagából származhatnak. 2.2. Homokkő-finomkonglomerátumM (80.609.1.), 176 (80.555.8.), 211 (80.536.85.): Az e csoportba sorolt marokkövek közül a 44. számú minta különbözik a másik két mintától. Anyaga enyhén vörhenyes, sárga színű metahomokkőmetakonglomerátum, amely jellegében átmenetet mutat az előzőekben tárgyalt kvarcitok felé. Szemcséi halványan körvonalazódnak, ám sok helyen összeolvadnak. Az eszköz felszíne rücskös, ami szintén a szemcsézettségével függ össze. Ilyen típusú képződmények leginkább a felsőpaleozóos metaszedimentek között fordulnak elő. A másik két eszköz anyaga típusos csillámos homokkő. A 176. sz. minta világos szürkésdrapp színű, láthatóan rétegzett. Anyaga kemény, kovás erekkel átjárt és cementációja általában is kovásnak tekinthető. A 211. sz. minta sötétbarna színű, szintén kovás cementációjú. Makroszkóposán is felismerhető, hogy szemcsemérete középszemű. Keménységét feltehetőleg a szemcsehatárok mentén történő nyomási oldódás (kovás kötés) okozza. 2.3. Andezit: 204 (80.526.132.), 205 (80.530.175.) (14. tábla) A marokkövek között 2 példány bizonyult andezit anyagúnak. E barnás sárgásszürke kőzetpéldányok porfiros, bontott vulkánitok, amelyeknek a szövete átmeneti jellegű a pilotaxitos és a mikroholokristályos szövet között. Erőteljes bontottságuk csupán mikroszkópi vékonycsiszolatban érzékelhető. A 204. sz. mintában az uralkodó színes alkotók több generációban megjelenő, max. 3-5 mm méretű hipersztének és valamivel kisebb mennyiségben megjelenő amfibolok, amelyek azonban már csak körvonalaik, hasadásuk és elválásuk alapján ismerhetők fel. Bomlástermékeik a basztit, szeriéit, agyagásvány, karbonát, kova és limonit, ill. röhnit és opak szemcsék. A 205. sz. mintában a két színes alkotó mennyiségi aránya felcserélődve jelenik meg és, ezek bontottsága hasonlóképpen erőteljes. Mindkét kőzetben több generációbanjelennek meg semleges plagioklászok, amelyek részben töredezet204