Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

déke jelentette a legnagyobb meglepetést. A töredéken is jól látható a hosszú, erőteljes igénybevétel során keletkezett sima, fényes őrlőfelület és középen a forgatáshoz szükséges lyuk íve. A kézimalmok általánosan a La Tene korban terjednek el hazánk területén, ez a darab azonban a középső bronzkorból (Nagyrévi kultúra, kulcsi fázis) származik. Jóval kisebb méretű, mint kelta párhuzamai, de mechanizmusának egyezése miatt ugyanúgy lényegesen könnyebbé tette az őrlés folyamatát. Bronzkori megléte (bár eddig egyedülálló példány) utalhat az őrölt gabonamennyiség növekedésére, az ipar és a technika fejlődésére egyaránt. (2. tábla 3-4.) Az őrlőkövek funkcióját vizsgálva a hagyományos gabonaőrlésen kívül a legmarkánsabban megfigyelhető jelenség a telepen a festékőrlés volt. 31 darabon lehetett szabad szemmel is festéknyomokat megfigyelni, 25 esetben vörös okker (pl. 10. tábla l.),3 esetben valamilyen szerves eredetű, fekete színű anyag (10. tábla 3; és még 543.115., 552.65), 1 esetben sárga okker (80.542.49.), egy esetben fehér és vörös (80.612.4.), egy esetben pedig fekete-fehér és vörös festék (10. tábla 2.) nyomát. A fekete színű szerves anyagot nem vettük vizsgálat alá, de szén, ill. koromszerű anyagnak tartjuk, a fehér pedig feltehetően ásványi eredetű mész-kréta származék lehet, melyet szintén nem vizsgáltunk. A sárgától mélybarnáig terjedő színtartományú okkert a Bölcske-vörösgyíri lelőhelyen nagy mennyiségben találtuk kiszállásunk alkalmával. Leginkább a partfalban volt megfigyelhető, kisebb-nagyobb rögdarabok formájában. (2. tábla 2.) Az alsó kövek kb. 1/3-a tehát kifejezetten festékőrlési nyomokat mutat, melyek a teilen természetes formában bányászható-előbukkanó, ill. emberi tevékenység által előállított (faszén, korom) festékanyagoktól származnak. A felső kövek (marokkövek) közül 5 db mutatott festéknyomot. Mindezekből arra következtetünk, hogy a teli egykori lakossága szándékosan, kifejezett céllal telepedett erre a festékfölddel erősen dúsult löszfennsíkra, hogy azt feldolgozza, ilyen nagy mennyiségről lévén szó, akár a teli területén kívülre importálja is. Valószínűleg innen eredetezhető a lelőhely modern (újkori) elnevezése is (Vörösgyír = kör ill. gyűrű alakban vörös festékkel dúsult-elszíneződört terület). A gabona és festékőrlésen kívül különböző (fém, csont, kő, stb.) tárgyak élesítésére, csiszolására, élezésére (12 darabon) (pl. 11. tábla 2, 3, 4.), magok és termések összetörésére (2 darabon) utaló nyomokat tudtunk az őrlőköveken kimutatni. A használat során keletkezett kopásnyomok közül az alábbia195