Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske–Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása

Balták, amulettek Csiszolt balták, amulettek értékelése: 14 25 darab csiszolt balta ill. amulettforma került elő a bölcskei leletanyag­ból, ebből kettőt nem sikerült a raktárban megtalálni (mindkettő balta-töre­dék volt a leltárkönyvi bejegyzések alapján). Két darabot soroltunk az amu­lettekhez: az egyik igazi amulett, polírozott, hosszúkás, kettétört (80.580.1.), a másik pedig csiszoló-simítókavics, melyet megkíséreltek amulette alakíta­ni, de csak félig tudtak átfúrni (80.548.160.). Az eredeti balták között 16 db átfúratlan forma volt, ebből 8 db valóban kalapácsnak készült, 8 db pedig véletlen, alig átalakított, természet adta for­ma, melyet kalapácsként, ütésre (a felső őrlőkövek közt részletesen tárgyal­va) használtak. A kalapácsok között tehát megkülönböztethetünk kezdetle­ges, alig megmunkált formákat (8db), melyből 3 db mozsártörőnek (80.552.61., 536.77., 536.79; 8. tábla) bizonyult. Az igazi, megmunkált for­mákon belül 3 db háromszög-átmetszetűt (80.539.21., 536.78., 533.71.), 1 db négyszögletes átmetszetüt (80.536.81.), 2 db kerek munkaélüt, melyből az egyik átfúratlan (80.533.72.), míg a másik nyéllyukas nyelezési változat­ban készült (80.530.179.), egy derékban húzott, és ott nyelezett formát, mely éles, mindkét végén fejsze-munkaélü (9. tábla; 80.598.89.), és egy félig kész formát, melyet nem fúrtak át, és nem csiszolták ki munkaélét teljesen (8. tábla; 80.601.53.) különíthetünk el. Az átfúrt, nyéllyukas változatok között 3 db nagyon töredékes akadt, melyeket nem tudtunk értékelni (80.538.105., 80.538.113., 80.538.118.), 3 db vésőélű, melyekből 1 db széles, sima gyalu­talpas megoldású (80.530.180.), 1 pedig mindkét végén vésőélű (kétélű, mind­kettő azonos funkciójú, meglehetősen ritka!) (8. tábla; 80.586.6.) Volt egy olyan töredék, melyet miután a nyéllyuknál kettétört, újra megpróbáltak esz­közzé alakítani (8. tábla; 80.519.258.). A kőbalták kb. egyenlő arányban ke­rültek elő a rétegekből (2-3 db rétegenként), egy esetben gödörből, a többi esetben pontosabb információt nem tudunk előkerülésükről, csak annyit, hogy „rétegből". Sok a kezdetleges, természet adta forma, melyet (duna-kavics) helyben, készen találtak, és legtöbbször durva, törő ill. kalapács-funkcióra Hiányzó leletek: 80.535.105: kőbalta töredéke (8. réteg, Vatyal-IL), 80.548.132.: kőbal­ta töredéke (13. réteg, Szigetszentmiklósi fázis). 193

Next

/
Thumbnails
Contents