Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Vékony Gábor: A koszideri korszak a Dunántúlon

sonló véleménnyel találkozunk Bandi Gbornál és Kovács Tibornál is, akik szerint az Esztergom csoport menekülése és a Szeremle csoport alakulása a RBB1 közepéig bekövetkezett - ahol természetesen RBB1 a HolsteWillvonseder kronológia alapján értendő = RBB. Ezek ismeretében meglepetésként hat, hogy egy 1997-es szövegben a következőket olvassuk: elsőként Torma István (TORMA 1976) szállt szembe a kultúra önálló időszakának végét érintő korábbi nézetekkel az Esztergomvárhegyi sírlelet kapcsán, a koszideri korig tolva ki e népesség életét." Mivel tanulmányaim szerint a koszideri kor = RBB, e nézettel Mozsolics A. (1967, de már korábban is), Kemenczei T., Bandi G., Kovács T. is ezt megelőzően „szembeszálltak", igaz ezeknek a megfogalmazása nem volt egyértelmű. De még e felfogással is szembefordult Vadász Éva és Vékony Gábor 1970-ben lezárt kéziratában, s a Szőny-Nagymagtár temető, valamint terepbejárási adatok, s a dunaalmási trapézmarkolatú tőr alapján valószínűsítette a Mészbetétes kultúra életének a RBB-re való kiterjesztését. lg az, ez a kézirat - változatlan formában - csak nyolc év múltán jelent meg, 1978-ban, azonban azt tudni illik, hogy a kéziratokat olvasni is szokták (ha mások nem, a lektorok), s a szakmabéliek időnként beszélnek is egymással. A Tata történetében megfogalmazottakkal szemben, a nagyjában párhuzamosan írt és megjelent Bandi G. - Kovács T., Kovács T. dolgozatok maradtak az A vége-B vége közötti közvetítő időpontban. Még ezekhez képest is visszalépés volt Torma I. egyébként tájékozott dolgozata, aki az Esztergom-Vár u. sír egyértelmű magyarádi és halomsíros kapcsolatai, valamint az ugyanitt található majtényi (Majcichov) típusú tű alapján a sírra RB1, illetve BA1 keltezést javasolt, azaz, tulajdonképpen beleesett az A. Tocik által ásott verembe, illetve a nem létező BA3-ba. Hasonlóképpen értékelném Honti Szilvia somogyvári anyagfeldolgozását, amely belül marad a Bandi G. Kovács T. megfogalmazta Szeremle-kereteken 1994-ben. Kovács Tibornak ugyanebben az évben megjelent dolgozata két sírt (Zamárdi, Veszprém Bajcsy-Zsilinszky u.) keltez fémek alapján RBA végére - RBB elejére, illetőleg az utóbbit a peremes balta (Randleistenbeil) és a wetzleinsdorfi típusú tűtöredék alapján RBB-re. Végül Kiss V 1997-ben több veszprémi leletegyüttest Szeremle-időszakra, tehát RBA utánra keltez edénytipológia alapján. Fontos megfigyelése, hogy a veszprémiek és az esztergomiak között szinte semmi kapcsolat nem mutatkozik. Itt kell megemlítenem, hogy magam 1988-ban (ez is az év jelzése nélkül jelent meg), süttői ásatásom alapján a Mészbetétes kultúra („helyi lakosság") 175