Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Vékony Gábor: A koszideri korszak a Dunántúlon
szőr elhangzik (s Kőszeginél írásban is feltűnik), először következetesen Kovács T. névhasználatában jelenik meg 1973-ban: ,JCoszider-Periode". Kutatástörténetileg tehát valójában csak ekkortól beszélhetnénk koszideri időszakról, az azonban természetes, hogy kutatásának előzményei jóval régebbi időre nyúlnak vissza. Mivel itt ténylegesen a Reinecke BB időszakról van szó, amely időszak a közép-európai rendszerezés szerint a Hügelgräber-Kultur időszaka, a kérdés elválaszthatatlan a Halomsíros kultúra magyarországi kutatásának történetétől. E kultúra magyarországi jelentkezésére Patay P. figyel fel először 1938ban (Lovasberény, Pákozd, Solymár), mi több, Mozsolics A. 1940-ben, a szőnyi sír közlése kapcsán halomsíros hatásról beszél a mészbetétes kerámiában (igaz, 1942-ben ugyanebben kölcsönös lausitzi kapcsolatokat lát). 1957ben, 1958-ban (1960-61-ben stb.) Mozsolics A. és Bona I. is valami óriási népvándorlással, halomsíros támadással magyarázza a koszideri típusú fémleletek elrejtését. Mozsolics A. 1967-ben a „Streitwagenfahr"-t tenné felelőssé a Hajdúsámsoni, a Hügelgräberkulturt a Koszideri típusú kincsek elrejtéséért. Nézeteik, többszörösen összevegyítve, általánossá válnak a magyar kutatásban, miközben a szomszédos országok szakemberei váltig hangsúlyozták, hogy Magyarországon igazában nincsen Halomsíros kultúra (legalábbis klasszikus, közép-európai értelemben veendő Halomsíros kultúra, más kérdés az A. Tocik által elhatárolt karpatska mohlova kultúra, a Kárpát-medencei Halomsíros kultúra problematikája). Ha most eltekintünk a Dunántúl legnyugatibb és legkeletibb területeitől, a kérdés mindezek kapcsán a Mészbetétes Edények kultúrájának megszűnési időpontja. Mozsolics A. 1957-ben az ún. Tolnanémedi típusú kincseket BHIa végére (RBA2), Bóna I. pedig 1958-ban ugyanígy a Középső Bk vége felé (RBA2) tette, ez a megközelítés a hatvanas években általános lett a magyar kutatásban. 1 1967-ben azonban Mozsolics A. - tipológiai szempontok alapján - a Tolnanémedi típusú kincseket a Koszideri típusú kincsekkel egy időre teszi, tehát BUIb végére (RBB vége). Ennek a következménye volt az, hogy Kemenczei T. 1968-ban köztes megoldást keresett, s a Tolnanémedi típusú kincseket, egyben a Mészbetétes kultúra végét RBB közepére helyezte. HaIgy Bóna I. 1960, 1961, Kemenczei T., Kovács T.) 174
