Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?

Nem hallgathatjuk el, hogy az Újbirodalom időbeni helyzetének megálla­pításához az egyiptológiában más utat szokás járni. Létezik egy állítólagos csillagászati feljegyzéseken nyugvó módszer a Közép- és Újbirodalmak egy­egy kitüntetett dátumának megállapítására, a Szóthisz-datálás. 7 Ezt a mód­szert mi magunk elutasítjuk. 8 (A Szóthisz-datálás szívós fennmaradását egyéb­ként az biztosítja, hogy valóságközeli eredményt ad az Újbirodalomra, azt csupán 41 évvel helyezi korábbra, mint az előzőekben tárgyalt szigorúan tör­téneti alapon kapott kronológia.) Az Újbirodalmat megelőző zűrzavaros időszak, a Második Átmeneti Kor kronológiájával már komoly bajok vannak. Csupán az erősen töredékes Tori­nói papirusz, valamint Manethon könyve jelent közvetlen forrást. (A többi királylista ugyanis nem tartalmazza a hükszosz uralkodókat, így kronológiai céljainkra alkalmatlan.) A Torinói papirusz ide vonatkozó része szerencsére épségben megmaradt, a hükszosz uralomra 108 évet ad meg, ami hihetőnek tűnik. Manethon viszont oly ellentmondó és elképesztő számokat közöl, ami kétségessé teszi saját hitelét. (A Josephus-változatban 511 év, az Africanus­változatban 792 év, de az Eusebios-változatban csak 103 év - ami viszont hihető.) Biztos pontot jelent egy, a hükszosz uralom kezdetét az Újbirodalom egy ismert évszámához - II. Ramszesz uralkodásának 30-34. évéhez - képest kijelölő feljegyzés, a 400 éves sztélé. Arra következtethetünk belőle, hogy a hükszosz hatalomátvétel a Nílus-deltában 400 évvel előzte meg az újbirodal­7 A Szóthisz-dátumok közül kettőt szokás datáló értékűnek tartani. Az egyik egy középbirodalmi (III. Szeszósztrisz 7. éve = Kr. e. 1872), a másik egy újbirodalmi (I. Amenhotep 9. éve = Kr. e. 1517) dátum (PARKER 1977). 8 Részletes kritikánkat tartalmazó kézirat e cikk írásakor már az Alba Régiánál van (ami persze nem jelenti azt, hogy előbb is fog megjelenni). A Szóthisz-datálás egyébként azért nem fogadható el, mert a feljegyzéseket szövegösszefüggésükből kiragadva vizsgálja. A középbirodalmi dátumnál nem veszi figyelembe, hogy egy templomi adminisztrációról van szó, s a Szóthisz szó nem egy csillagot, hanem egy kultuszszobrot jelöl, az újbirodalmi szövegben pedig egy éven belül tizenkétszer is felkel héliákusan a Szóthisz-csillag, ami teljesen abszurd, olyan mintha azt mondanánk, hogy egy éven alatt tizenkétszer van szilveszter. 9 GARDINER 1959, 17. 151

Next

/
Thumbnails
Contents