Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)

Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól?

Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszolút dátumairól? Szálai Tamás (Szt. István Király Múzeum, Székesfehérvár) A Kárpát-medence abszolút kronológiai dátumait - a C

14-datálás mellettégei párhuzamok alapján is meghatározhatjuk. Azt azonban tudnunk kell, hogy az égei kronológia teljes mértékben az egyiptomi függvénye. Ezért, ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, az alapokig kell visszamennünk. AZ ALAP: EGYIPTOM IDŐRENDJE Az ókori Egyiptom időrendjében történeti úton csak egy darabig lehet visszajutni. Egyiptom a koravaskorban az Asszír Birodalom érdeklődésének homlokterében volt. Asszír annalesek alapján pontosan tudjuk datálni az Egyiptom asszír megszállásához (Kr. e. 664) vezető folyamat történéseit. Ezt megelőzően kétszer (Kr. e. 716-ban és 712-ben) jegyzik fel az asszírok Egyiptom fáraójának nevét, s ezeket az asszír kiejtés által erősen torzított formában lejegyzett neveket sikerült azonosítani az egyiptomi királyok listájában.

2 Korábbi dátumhoz Izrael történelmével való összevetéssel juthatunk. Tudnivaló, hogy Izrael és Júda királyainak uralkodási évszámait genealógiájukból jól ismerjük. A Biblia beszámol egy bizonyos Sisak fáraó hadjáratáról, amikor az „felvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte mind a kincseket az Úr templomából, s ugyanígy a királyi palota kincseit is elvitte, s egyáltalán mindent elvitt" (Királyok 1. könyve 14:25-26). Az eset Rechobeám királyságának 5. évében történt, amely Kr. e. 925-re tehető. Mivel a Sisak név az egyiptomi Sesonk torzult alakjaként értelmezhető, a keresett király aligha lehet más, mint I. Sesonk, a 22. dinasztia líbiai alapítója. Jeruzsálem elleni - egyiptomi KITCHEN 1973, 387-408 Kr. e. 712-ben II. Sarrukín említi egy bonyodalom kapcsán, hogy "Egyiptomnak mostanában etióp királya van " (ANET §. 287). Ez az uralkodó aligha lehetett más, mint Sabaka, az első núbiai származású egyiptomi király. Kr. e. 716-ban viszont még egy bizonyos Silkanni ült a trónon (ANET §. 286). Az ő azonosítása már kicsit problémásabb. Az biztosra vehető ugyan, hogy a név az egyiptomi Oszorkon torzult alakja - Oszorkon < (O)silkon < Silkan(ni) -, de ezzel a névvel négyen is uralkodtak Egyiptomban. Csupán Sabakához való időbeni közelsége valószínűsíti, hogy a 22. dinasztia utolsó uralkodójáról, IV. Oszorkonról van szó (ALBRIGHT 1956). 149