Kisné Cseh Julianna – Kemecsi Lajos szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Tata, 2000)
Poroszlai Ildikó: Százhalombatta bronzkori története a legújabb ásatások tükrében: SAX project és előzményei
a telepen - Kr. e. 1750-1350 között. A mindennapi életben a gabonatermesztés, gabona feldolgozás és állattenyésztés játszotta a fő szerepet, erről tanúskodnak az őrlőkövek százai, a sarlófényt mutató pengék, a gabonás vermek, a gabonaszemek, agancskapák stb. Annak ellenére, hogy ekkor még nem alkalmaztuk a szisztematikus mintavételt, 61 próba iszapolása történt meg. 14 fajtát és 850 magot azonosítottak az archeobotanikusok, Gyulai F. és Torma A.: alakor, tönké búza, rozs, lóbab, csicseriborsó, len a leggyakoribb. A kimutatott gyomnövények őszi vetésű gabonák fajai. Helyi bronzöntésre utal néhány öntőminta-töredék, tűk, lemezek, fűjtatócsövek. Az öntőminták helyi homokkőből készültek 24 . A nagyrévi rétegben talált bronzöntő kemence és a korábban előkerült bronzkincsek 25 alapján a telep egész fennállása alatt számolhatunk bronzművességgel. A telep végét a koszideri kincslelet és edényleletek jelzik. A teli nem égett le, nem pusztult el, lakói mégis valamilyen okból elhagyták. A Halomsíros népesség fenyegetése lehet egyfajta magyarázat erre, bár halomsíros lelet nem került elő. 1991-ben egy 15x20 m-es felületet csatlakoztattunk az I. szelvényhez, ahol 1993-ig dolgoztunk és három szintet tártunk fel. A humuszban kelta, vaskori és koszideri leleteket, az ezt követő második koszideri szinten 11 tűzhelyet és egy 8 és 7 darabból álló Rákospalota típusú edényleletet találtunk. A III. szinten három párhuzamos házrészletet - köztük utcával - és egy ovális melléképületet tártunk fel. A házakban rövid ideig használt kerek tűzhelyeket találtunk (7. kép). A három idényben folytatott feltárás során megbizonyosodtunk arról, hogy ekkora felülethez komolyabb összefogásra van szükség: több régész, természettudós együttműködésére és jóval komolyabb technikai és anyagi háttérre, mint amit egy kis múzeum saját maga biztosítani tud. Ezért 1993-ban úgy döntöttünk, hogy az ásatást egy időre szüneteltetjük és csak akkor folytatjuk, ha a a korszerű feltételeket meg tudjuk teremteni. 24 HORVÁTH 2000, 113. 25 MNM. 45/1802. 1-118., és Rő. 76.3.1-39. 105