Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

Az ostrom során megrongálódott erősséget a császári katonák azonnal birtokba vették. Felismerve a hely stratégiai jelentőségét, megkezdték a sérült falszakaszok helyreállítását. 1533-ban jelenti Giovanni Martino Stella, hogy a vár falait földsáncokkal veszik körül, a Duna és a Vág-Duna medrét pedig háromszoros cölöpsorral zárják le, kivéve a vár tövében hagyott keskeny átjárót, mert az ezen keresztül haladó dunai hajóforgalmat könnyen tudta ellenőrizni az őrség.

9 Ekkor még csak a meglevő védművek erősítgetéséről volt szó, ám hamar rájöttek, hogy az kevés, jelentősen bővíteni is kell a várat. Erre utal az az 1537 június 2-án Prágában kelt oklevél, melyben az uralkodó utasítja a kamarát, hogy, mivel a komáromi vár fokozottabb védelmére a rombadőlt építmények helyreállításán kívül új építkezések is szükségesek, e célra pedig az alsó-ausztriai kamara által eddig folyósított összegek nem elegendőek, a kamara további 2-300 forintot folyósítson.

10 Az öszszeg csekélysége mindenesetre arra utal, hogy ekkor még igazán nagy építkezések nem folytak a vár körül. 1538-ban már arról intézkedik az uralkodó, hogy, a portánként fél forintos megyei felajánlást elengedi, cserébe viszont Komárom vármegye minden portája után 1 magyar forint behajtandó „ad fortificationem munitionemque arcis Comaromiensif 'M 1543-ban az országgyűlés végre törvényt alkotott Komárom várának jó karba helyezéséről és megfelelő megerősítéséről, így a következő évben megindulhattak a nagyobbszabású építkezések, Philippo di Novara Tonielli vezetésével.

12 A terveket Pietro Ferabosco készítette.

13 1552-ben már a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál készülő védmű, a Spicc építéséről esik szó.

14 Mivel az erődnek ez a legvédettebb pontja, valószínű, hogy ennek a kiépítését hagyták utoljára. Ha ez igaz, akkor elmondhatjuk, hogy 1552-ben már gyakorlatilag készen álltak a védművek. A komáromi vár ó-olasz rendszerben épült.

15 A Giulio Turconak tulajdonított, 1572-es alaprajzon jól megfigyelhetőek a fülesbástyák. A kitöltött fekete, illetve a kontúrosan meghúzott vonalakkal talán az álló és az árvíz által tönkretett falakat 9 KECSKÉS 1978, 203. 10 BÁNRÉVI 1956, 47. 11 BÁNRÉVI 1956, 47. 12 KECSKÉS 1978, 203. " DOMOKOS 1997, 69. Ő ugyan 1548 körülire teszi a tervek elkészítésének idejét, ele kérdőjellel. Elképzelhető talán, hogy erre négy évvel korábban került sor, de azt az eshetőséget sem lehet kizárni, hogy az első években csak olyan munkákat végeztek - tereprendezés, bontás, építőhelyszínek kialakítása - melyhez nem szükségesek részletes tervek, így talán elképzelhető, hogy a Feraboscoféle terv az építkezés megkezdése után készült el. 14 DOMOKOS 1997, 69. A legújabb kutatások már nem az alapján tesznek különbséget az ó- és az új-olasz rendszerű építkezések között, hogy volt-e füle a bástyának, vagy nem, hanem az alapján, hogy mekkora volt az a fül. Ha csak egy-két ágyú fért el oldalanként, akkor ó-olasz a rendszer, ha több, akkor új-olasz. E szerint mind Komáromot, mind Győrt az ó-olasz rendszerben épült várak közé kell sorolni. Az erre vonatkozó bővebb irodalmat lásd: DOMOKOS 1997. 391