Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

30. Lábatlan = MRT 5, 10. Ih. 30.1. Lábatlan, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. = MRT5, 10/13- Ih. (246.) (M+) 1970-ben pinceásás közben középső bronzkori leleteket találtak, amik közül egy mészbetétes díszítésű kis urnát Sperl Vilmosné kapott meg, középsőbronzkori urna- és fazéktöredékek pedig az EBM-be kerültek. * A lelőhellyel hozható kapcsolatba az a két mészbetétes bögre, amely a II. világháború előtt Újpiszkéről került az EBM-be.^ 1 EBM 71.88.1-5. 2 EBM 55.289.1-2; MRT 5, 13. t. 1, 10.; BANDI 1972, 50. oldalon tévesen a Duna-partot jelöli meg lelőhelynek. 30.2. Lábatlan, LHszke-Rákóczi u. = MRT5, 10/4. Ih. (244.) (Isd. Lábatlan - Tanácsház) (M+) 1866 előtt Gerenday Antal kertjében több urnát találtak, a leletekből Römer Flóris egy bögrét, egy három tekercsből álló karperecet és egy urnatöredéket szerzett meg. A temetőhöz tartozik a Szántó István lábatlani magángyűjteményében látott két mészbetétes urna is, amely a Gerenday-háztól K-re házépítéskor került elő, és a 30.3. lelőhelyen előkerült sírok. 1 RÓMER 1866, 179. - Erre vonatkozhat: RÓMER 1878, 186. 30.3- Lábatlan - Tanácsház (M+) Az új Tanácsház alapozási munkálataival középsőbronzkori urnasírokat bolygattak meg. A megmentett, részben kőpakolásos 6 sír anyagában nagy urnák, mészbetétes fülesbögrék, tálak, kis fületlen edények találhatók, melyek a dunántúli mészbetétes edények műveltségébe sorolhatók. A sírok a korábban Gerenday-telek néven ismert bronzkori-lelőhely részei. Leletmentés vezetője: H. Kelemen Márta. 1 Rég.Füz. 1976, 10. 30.4. Lábatlan - Bizonytalan jellegű lelet = MRT 5, 10/*** Ih. (247—8.) (T, M+) Talán Lábatlanról származik egy alsó részén sűrűn bekarcolt vonalakkal díszített korabronzkori (hatvani kultúra) urna. A MNM 1896-ban Radok Józseftől öt db mészbetétes bögrét és egy fedőt vásárolt. Az EBM-ben is őriznek Lábatlanról és Piszkéről származó mészbetétes urnákat, bögréket, hordó alakú edényt.* Egy töredékes urna

4 tekercselt pálcikás, illetve benyomkodott mészbetétes díszítése miatt a dunántúli mészbetétes kerámia régebbi szakaszába keltezhető. Középső bronzkori leleteket a pápai református főiskola gyűjteménye is szerzett Lábatlanról.^ 1 EBM 55.149.1. 2 MNM 70/896. 4-9; HAMPEL 1896, 443; TOMPA 1935, 24. t. 14., 25. t. 17. (egy bögre és a fedő képe); PATAY 1938, 55. VIII. t. 7. (a fedő képe); BANDI 1972, 50. oldalon tévesen Lábatlan-Agyagbánya lelőhelyet említ. 3 PATAY 1938, 55.; EBM 55.294.1; 55.295.2-4; 55.288.2; 55.498.1; 57.75.1; MRT 5, 12. t. 2, 11, 18.; BANDI 1972, 50. oldalon tévesen Lábatlan-Agyagbányát és Piszke-Duna-partot (Piszke-Barát kútja) tartja lelőhelynek. 4 EBM 55.288.3.; MRT 5, 33. kép.; TORMA 1978, 23. 5 PATAY 1938, 55.; BANDI 1967, 26. 61