Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

2 MNM Ltsz.: 7/1950. 39-41.; 3 TORMA 1972, 22., 32. j.; a tőrt említi KOVÁCS 1994, 121. 4 Ltsz.: L 163. 5 KDM Ltsz.: 56.7.1. KDM Ltsz.: 87.1.1-8. 20. Tatabánya 20.1. Tatabánya - Bánbida, Dinnyeföldek CT, M, Ma+) Az 1992-93, majd 1995-ben folytatott leletmentés során Tatabánya-Bánhidán, a Szent-György patak bal partján, egy laposabb dombháton a mészbetétes edények kultúrája korai és klasszikus szakaszának temetője (35 sír) került feltárásra. A leletanyag a Tatabányai Múzeumba került. Cseh Julianna feltárása, a leletanyag feldolgozás alatt. 20.2. Tatabánya - Dózsakert (Mx+) A dózsakerti feltáráson a mészbetétes edények kultúrájához tartozó kerámiák, s a koravaskori temető területén egy sír került elő. 1 Vékony Gábor szóbeli közlése.; CSEH 1990, 3; KDM Ltsz.: 82.31.1-5. 20.3- Tatabánya-Felsőgalla, Palahányó (T, Mx) Tatabánya-Felsőgallán, a Palahányó alatti szemétlerakat területéről Boros Sándorné ajándékaként kerültek a KDM-be a mészbetétes edények kultúrájához és a Tokod csoporthoz tartozó kerámiatöredékek. ' 1 KDM Ltsz.: 83.15.1-7. 20.4. Tatabánya-Felső-Rét-Föld (Tx, Mx) A lelőhely 1995-ben László János terepbejárása során vált ismertté, ekkor a felszínen meghatározhatatlan bronzkori, római- és Árpád-kori kerámiatöredékeket gyűjtött. A lelőhely régészeti kutatására 1997-98 folyamán került sor. A feltárt 625 m2-nyi területen az Árpád-kori objektumokon kívül egy, a középső bronzkorhoz köthető gödröt (alján nagy mennyiségű kerámiatöredékkel, 4. obj.), valamint 5 rendszertelenül elhelyezkedő cölöplyukat találtak. A kevert humuszban található edénytöredékek túlnyomó része a cölöplyukak környékéről került elő. Az edénytöredékek zöme a Tokod-csoport emlékanyagához köthető. 1 Tb. Múz. Rég. Ad.: 5-1996. 2 Tb. Múz. Rég. Ad.: 14-1997, 17-1998. László János ásatása. 20.5. Tatabánya - Ismeretlen lelőhely (To) Marossy János ajándékaként került a MNM-ba a Tokod csoporthoz tartozó bronzlelet, amely bronz nyakperecek töredékeit (az egyik későbronzkori), spirálcsövecskéket, szívalakú lemezcsüngőt, bronzpitykéket, csiszolt és átfúrt kagylóhéjat tartalmazott. 1 MNM 37/1884. 4-9., 12-17.; VÉKONY-VADÁSZ 1979, 62., III. t. 4.; VÉKONY 1988, 72. 50