Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Fűrészné Molnár Anikó: Lakáshelyzet, otthonkultúra a 20. század első felében a tatai és a dorogi szénmedence bányatelepein

tette... téglagyár felállítását... Az agyagtéglagyárnak üzembe helyezésével július hónapban a munkás- és tisztviselői kolónia felépítése megindult." - emlékezett Tiles János bányamérnök, későbbi bányaigazgató beszámolójában.

13 1902-re az ótelepi kolónia 233 lakóházból, összesen pedig 320 épületből állt.

14 Felépült 198 hat lakást jelentő munkásház, 4 munkáslaktanya (vidéki, nőtlen munkások részére 50-50 ággyal), 16 altiszti (emeletes, négylakásos és földszintes kettős altiszti lakások), 8 tiszti lakóház és 1 igazgatói lakóház (kocsiszínnel és lóistállóval). A telepen felépült még 1 csendőrlaktanya, 1 ötven ágyas kórház, iskolák, vendéglők, élelemtár, pékműhely, halottaskamra, kápolna, istállók és 1 jégverem is. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy a barakkszerű téglaépületek mellett Alsógalla község határában gombamód nőtt ki egy ideiglenes (fából és más hulladékból összeeszkábált viskókból álló) lakótelep is, az ún. suligói telep,

15 amelynek lakói nem voltak a bányavállalat alkalmazottai, csak bérmunkát vállaltak, így szolgálati lakást sem kaphattak. 1902-ben megindult az Újtelep építése, amely az eddigi munkástelepnél már lényegesen nagyobb és két összefüggő részből: a VI-VII-es számú telepekből állt. A két hatalmas, több ezer lakásból álló kolónia építése az 1920-as évek közepén fejeződött be. Az Újtelep létrehozását követően az újonnan nyíló és egyre távolabb kerülő bányaüzemek és ipari létesítmények közelében újabb lakótelepek épültek. Ezek a 30-50 házból álló településcsoportok azt a praktikus célt szolgálták, hogy a bányászok letelepítésével a munkásközlekedés ne okozzon gondot. 1907-ben új, viszonylag nagy kolónia, a Mésztelep kialakítása kezdődött meg, ami a Cementgyár megépítése után 1912-13-ban fejeződött be, és elkészültével több, mint 2000 embernek adott otthont.

1

^ A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. által építtetett kolóniákon az első világháborút közvetlenül megelőzően 3650 egyszoba-konyhás és 350 kétszobás ingyenes juttatású szolgálati lakás, ún. „természetbeni lakás" állt az alkalmazottak részére.

17 A kétszobás lakások aránya kedvezőbb volt az ipari munkásságnál szokásos aránynál. Dorogon a dorogi Samu-akna közelében 1892-ben 176 munkás-, 14 altiszti és 9 tiszti lakás épült, az ún. Drasche-telep.

18 A század utolsó évtizedeiben még Annavölgy, Ótokod, Szarkás, a századfordulón Tokodaltáró, Ebszőny és a 20. száTILES 1935/2, 88. TILES 1935/4, 72. RAVASZ 1982, 38-39. RAVASZ 1982, 11. GYANI 1990, 362. TÓTH 1981, 21. 488