Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kövesdi Mónika: A piarista múzeum katalógusa, 1938.

Pesky József szép arcképe Stech Alajos piarista házfőnököt ábrázolja, aki 1872től haláláig, 1887-ig működött Tatán, és tanári tevékenysége mellett műkedvelő festőként működött.

7 Több, mint száz képét - európai utazásai során készített festménymásolatokat, arcképeket, tájképeket - házi képtárként őrizték a piaristák, (talán minősége miatt) függetlenül a müzeum anyagától. Három képét - két csendéletet és egy csatakép-másolatot - vették fel a múzeum leltárába. Ezután sorolja fel a katalógus azokat a 16-17. századi metszeteket, amelyek Tata várát ábrázolják a török háborúk korából. A metszetek nagy része Rédey Miklós ajándéka, egy rendkívül szép lap, Hogenberg rézmetszete, Magyary adománya.

8 Az utolsó tíz tétel Ladislaus Benesch Tatát ábrázoló akvarellsorozata 1893-94ből. Az Országos Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött vízfestmények értékes, korabeli városképeket őriznek, többek között a lebontott színház épületére vonatkozóan. A Leicher-festmény jelenleg a tatai múzeum tulajdonaként a Magyar Nemzeti Galériában látható, Milione képét a piaristák magukkal vitték a kecskeméti rendházba, a Stech-képek pedig elkallódtak. A metszetek ma is a múzeum törzsanyagához tartoznak, a Benesch-akvarellek pedig visszakerültek Budapestre (jelenleg a Történeti Képcsarnokban). A majolika és cserépedények csoportja egy kiemelkedő minőségű, jellegzetes tatai múvesség emlékeit regisztrálja. A tatai fajanszgyár működésének, az utódjaként működő Fischer-féle kőedény gyárnak, illetve a tatai fazekasságnak az emlékeit éppen ekkortájt kezdték itt gyűjteni, a már létező nagy magán- és közgyűjtemények (pl. Bubics Zsigmond kassai püspök holicsi fajansz-gyűjteménye) példája nyomán. Az anyag egy része tehát helyi gyűjtés (Magyary Zoltán ill. Magyary Lajosné és mások ajándéka), másik részét az Országos Iparművészeti Múzeum adta kölcsön saját anyagából, illetve az általa kezelt letétből, a Wartha Vince-gyűjteményből. Ez az értékes anyagcsoport

9 jelenleg is hiánytalanul megvan, s Révhelyi itt közölt adatai is máig helytállóak. A múzeum leggazdagabb tárgyegyüttese a Tatán működő céhek - fazekasok, csapók, molnárok, ácsok, lakatosok, szabók, csizmadiák, vargák, kádárok, asztalosok és gombkötők - tárgyi emlékei. A céhek utódszervezeteként működő Tatatóvárosi Ipartestület kölcsönözte ezt a gazdag gyűjteményt a múzeum számára. A céhlevelek, artikulusok, pecsétek, céhjelvények, céhládák, korsók, serlegek szinte teljes anyaga a Tatán viszonylag későn kibontakozó céhszervezetek és mű7 Stech Alajosról ld. KISS-KÖVESDI 1998. A metszetgyűjteményről ld. KISS 1998. A fajanszgyűjtemény kitűnő leírása és meghatározása RÉVHELYI 1941., a tatai fajansz- és kőedénygyár működéséhez ld. KÖVESDI 1996., a fazekassághoz ld. KEMECSI 1997. 477