Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kövesdi Mónika: A piarista múzeum katalógusa, 1938.

Pesky József szép arcképe Stech Alajos piarista házfőnököt ábrázolja, aki 1872­től haláláig, 1887-ig működött Tatán, és tanári tevékenysége mellett műkedvelő festőként működött. 7 Több, mint száz képét - európai utazásai során készített fest­ménymásolatokat, arcképeket, tájképeket - házi képtárként őrizték a piaristák, ­(talán minősége miatt) függetlenül a müzeum anyagától. Három képét - két csend­életet és egy csatakép-másolatot - vették fel a múzeum leltárába. Ezután sorolja fel a katalógus azokat a 16-17. századi metszeteket, amelyek Ta­ta várát ábrázolják a török háborúk korából. A metszetek nagy része Rédey Mik­lós ajándéka, egy rendkívül szép lap, Hogenberg rézmetszete, Magyary adománya. 8 Az utolsó tíz tétel Ladislaus Benesch Tatát ábrázoló akvarellsorozata 1893-94­ből. Az Országos Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött vízfestmények értékes, korabeli városképeket őriznek, többek között a lebontott színház épületére vonat­kozóan. A Leicher-festmény jelenleg a tatai múzeum tulajdonaként a Magyar Nemzeti Galériában látható, Milione képét a piaristák magukkal vitték a kecskeméti rend­házba, a Stech-képek pedig elkallódtak. A metszetek ma is a múzeum törzsanya­gához tartoznak, a Benesch-akvarellek pedig visszakerültek Budapestre (jelenleg a Történeti Képcsarnokban). A majolika és cserépedények csoportja egy kiemelkedő minőségű, jellegzetes ta­tai múvesség emlékeit regisztrálja. A tatai fajanszgyár működésének, az utódjaként működő Fischer-féle kőedény gyárnak, illetve a tatai fazekasságnak az emlékeit éppen ekkortájt kezdték itt gyűjteni, a már létező nagy magán- és közgyűjtemé­nyek (pl. Bubics Zsigmond kassai püspök holicsi fajansz-gyűjteménye) példája nyomán. Az anyag egy része tehát helyi gyűjtés (Magyary Zoltán ill. Magyary Lajosné és mások ajándéka), másik részét az Országos Iparművészeti Múzeum ad­ta kölcsön saját anyagából, illetve az általa kezelt letétből, a Wartha Vince-gyűjte­ményből. Ez az értékes anyagcsoport 9 jelenleg is hiánytalanul megvan, s Révhelyi itt kö­zölt adatai is máig helytállóak. A múzeum leggazdagabb tárgyegyüttese a Tatán működő céhek - fazekasok, csapók, molnárok, ácsok, lakatosok, szabók, csizmadiák, vargák, kádárok, asztalo­sok és gombkötők - tárgyi emlékei. A céhek utódszervezeteként működő Tatatóvárosi Ipartestület kölcsönözte ezt a gazdag gyűjteményt a múzeum számá­ra. A céhlevelek, artikulusok, pecsétek, céhjelvények, céhládák, korsók, serlegek szinte teljes anyaga a Tatán viszonylag későn kibontakozó céhszervezetek és mű­7 Stech Alajosról ld. KISS-KÖVESDI 1998. A metszetgyűjteményről ld. KISS 1998. A fajanszgyűjtemény kitűnő leírása és meghatározása RÉVHELYI 1941., a tatai fajansz- és kőedény­gyár működéséhez ld. KÖVESDI 1996., a fazekassághoz ld. KEMECSI 1997. 477

Next

/
Thumbnails
Contents