Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

is igyekezett megrostálni a nemzetőrségbe bekerülőket. Azt más források is megerősítik, hogy a nemzetőri összeírás megindulását követően a polgárőrség nem szűnt meg azonnal, április hónapban a két szervezet még együtt létezett a városban, közösen adták a szolgálatokat, sőt a nemzetőrség irányítását is a polgárőrség kapitánya, Budai László népszószóló végezte.

11 Más adatok azonban arra utalnak, hogy a Hazánk tudósítói eltúlozták a polgárőrség ellenállásának mértékét, s ennek a nemzetőrség szervezésére gyakorolt hatását. A nemzetőrség szervezésével egy időben zajlott a tisztújítás is a városban. A választásokról szóló tudósítások szintén a Hazánk című lapban jelentek meg, s szerzőik ugyanazok a személyek voltak, akik a nemzetőrség szervezésének nehézségeit is szóvá tették. Az írások alapján a városban két csoport küzdött a tisztségekért „egy nyers erőben hatalmas nagy részint idegen elemből gyűjtött népcsoport" illetve az „intelligencia". A tudósítók pártszimpátiája már a jelzőkből is eléggé nyilvánvaló, s ha megtudjuk, hogy az elsőként jellemzett párt egyik vezetője Budai László, a polgárőrség akkori kapitánya volt, akkor az összefüggés a polgárőrséget támadó írások és a városi pártharcok között egyértelművé válik. A tudósítók politikai elfogultságát igazolja az is, hogy a „díszes uniformisosok" elleni támadás a nemzetőri összeírás befejezése után sem maradt abba. A Hazánkban június 22-i dátummal megjelent írás szerint a régi polgárőröknek - a hatóság cinkos támogatását bírva - sikerült elérniük, hogy a már megalakult nemzetőrség első századát alkossák.

12 Azt ezek után talán mondani sem kell, hogy az időközben lezajlott városi választásokon nem a cikkírónak tetsző politikai párt lett a győztes. A városi jegyzőkönyvekben mindenesetre semmi nyoma nem maradt a polgárőrség és a nemzetőrség között dúló küzdelemnek és a város 1848-49-es történetének krónikása, Szinnyei József sem tett erről naplójegyzeteiben említést, noha maga is nemzetőr lévén részese volt az eseményeknek.

13 Egy másik, az összeírás során országosan jelentkező konfliktusról - a zsidók részvételéről a nemzetőrségben - az előzőeknél valamivel bővebb adatok találhatók a városi jegyzőkönyvekben. A város zsidó polgárságának képviselői már március 23-án jelezték készségüket a nemzetőri szolgálat ellátására, mely szerint: „készek minden bár honnan származható veszélyek elhárítására vagyonukkal és életükkel is adózni". A városi polgárság az országban sehol sem fogadta kitörő örömmel a polgári szabadságjogoknak a zsidóságra történő kiterjesztését, így Komáromban sem, melyet a zsidók kérésére adott közgyűlési válasz jelez: Jelen súlyos viszonyokban minden az ingerültségre szolgáltatható ok szorgosan kikerülendő levén-a közgyűlés az izraeliták ellen olly nagymértékben mutatkozó ellenszenv miatt " SZINYEI 1887, 9.; ÁJKL Tan. jkv. április 25. 834. sz.; uo. április 26. 872. sz. Hazánk július 1, 2-3. 13 vö. SZINYEI 1887, 2. 456