Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kiss Vendel: A komáromi nemzetőrség 1848-ban

A komáromi nemzetőrség 1848-ban Kiss Vendel (Tatabányai Múzeum, Tatabánya) Az 1848. március 15-i pesti forradalom követelései közül országosan a nemzeti őrsereg megalakítása valósult meg leghamarabb. A nemzetőrség felállítását elrendelő törvényt ugyan - a többi törvénnyel együtt - csak április 11-én szentesítette az uralkodó, de a szervezés ekkor már országszerte folyt. A városok március 15. után - Pest példáját követve - megkezdték nemzetőr alakulataik felállítását, felismerve azt, hogy ez a központi erőszakszervektől független fegyveres testület a márciusi vívmányok megtartásának egyik biztosítéka. Komárom szabad királyi város nagyjából félúton fekszik Pest és Pozsony, az országos politikát ekkor meghatározó két nagyváros között. Rendszeres gőzhajójárat kötötte össze ezekkel a városokkal, így polgárai az elsők között értesülhettek a legfrissebb politikai eseményekről. Az első tudósítást a március 15-i pesti és a pozsonyi eseményekről is valószínűleg a gőzhajójárat utasaitól kapták a komáromiak, de március 17-én már a pozsonyi országgyűlésen történtekről értesítő hivatalos követjelentést is ismerte a város tanácstestülete.

1 Adva volt tehát a lehetőség, hogy a város vezetősége gyorsan reagáljon a bekövetkezett eseményekre, hasonlóan a két szomszéd Duna parti városhoz, Esztergomhoz és Győrhöz, ahol is - országosan is az elsők között - március 17-én illetve 20-án megindult a nemzetőrség szervezése.

2 Komárom vezetőinek viselkedését ehhez képest egyfajta óvatosság jellemezte. A tanácstestület március 19-én tárgyalta a frissen kinevezett miniszterelnök, Batthyány Lajos egyes számú körlevelét, amely „csend és béke fenntartására őrködő választmány" felállítására, valamint „a közbéke és nyugalom fenntartására minden eszközöket felhasználni" utasította a törvényhatóságokat. Ezen utasítás második fele tulajdonképpen már burkolt felhívás a nemzetőrség felállítására, de a városi hatóságnak még további bíztatás kellett. A döntő lökést valószínűleg a nádor március 17-i keltezésű, s a 21-i tanácsülésen tárgyalt rendelete adta. A nádor ebben tájékoztatta a hatóságot a felelős magyar kormány megalakulásáról, „... egy úttal Ő fensége meghagyván a városi tanácsnak, hogy gr. Batthyány Lajos Ő méltóságának a közbátorság fenntartására vonatkozó rendeleteinek végrehajtását haladék nélkül eszközölje...". A tanácstestület tevékenységére jótékony hatást gyakorolt e „meghagyás" melyet a jegyzőkönyvi bejegyzés is tanúsít: „Melly kegyelmes értesítő intézmény a legnagyobb öröm és lelkesüléssel fogadtatott és annak közbátorságra Állami Járási Levéltár Komárno (a továbbiakban: ÁJLK) A városi tanács jegyzőkönyve 1848. (a továbbiakban: Tan. jkv.) március 17. 731. sz. A nemzetőrség szervezéséről általában: URBÁN 1973453