Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

mögött futnak. A VIII., IX., X. erődök is állnak, azonban ezek sem látogathatóak. A VIII. 1/2 nevű ütegállás teljesen eltűnt. A X. erőd után a védővonal újból katonai területre fut, így a XI. erődöt és az Enveloppe-t erről sem lehet megközelíteni. A Vág-dunai hídfőerőd sajnos, jelentős részben elpusztult. Az Érsekújvár fele vezető út Vágón átvezető hídjának bal parti hídfője pont az egyik zártsánc helyén áll, emiatt s a tereprendezés miatt a két északnyugati sánc megsemmisült. A Nagyduna gátjának építése pedig eltüntette a délkeleti állást. A többi védmű földtöltései még úgy-ahogy állnak, s néhol még a kőburkolat darabjai is megfigyelhetők. Sajnos, a terület nehezen áttekinthető, mezőgazdasági épületek és egy kisebb üdülőtelep is az erőd belterületére épült rá, nagyon átalakítva az eredeti teret. Az Apályi- és az Erzsébet szigeteken az egykori erődítéseknek már semmilyen nyoma sincs. A magyar oldalon a Monostori erőd és környéke az elmúlt időkig szintén szovjet katonai objektum volt. A tűzszerészeti mentesítés után elkezdődtek a helyreállítások, jelenleg a kazamaták egy részében, a kantin épületében múzeum működik, további részein pedig most folyik a helyreállítás, illetve az állagmegóvás. A győri vasútvonal melletti állás jelenleg vonalőrház, laknak benne, ennek megfelelően folyamatosan karbantartott. Az Igmándi erőd kaszárnyájában múzeumi raktér, az árokpásztázó kazamatájában kőtári kiállítás van, ezek a részei jobb állapotban vannak. Az erőd területéről a korábban betelepedett cipőgyárat, illetve autósmozit kiköltöztették, így legalább a további romlást sikerült megakadályozni és a pénzügyi lehetőségek függvényében fokozatosan a sérült részek helyreállítására is sor kerül. A Csillagerőd jelenleg szövetkezeti tulajdonban és elég elhanyagolt állapotban van, a sáncon nőtt fák már több helyen szétnyomták a kőburkolatot, amely így rohamosan pusztul. Az erődöt körbevevő sáncvonal zártsáncai közül a nyugati részen a két szélső elpusztult, az erődhöz legközelebbiben pedig a hősi temető van. A keleti oldalon emelt ütegállást és körülötte a földgátakat is elegyengették a Komárom-Székesfehérvár vasút építésekor. A megmaradt két keleti zártsáncnak is csak a földtöltései állnak, egykori kőburkolataikat, melyek a második világháborúban megsérültek, a lakosság tanácsi engedéllyel elhordta építőanyagnak.

101 A különböző, az erődövön kívül épített lőszerraktáraknak mind Szőny, mind Komárom területén fellelhetők nyomai. Általában csak az épületeket övező sáncok figyelhetők meg, de például az igmándi út mellett még a betonlétesítmények is állnak. Dolgozatomban megpróbáltam bemutatni a komáromi erődrendszer kialakulásának módját, a kiépítésének rendszerét és az egyes erődelemek formáját, szerepét, elhelyezkedését a rendszeren belül. KECSKÉS 1984, 221. 430