Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere
a falak oldalazására pedig már nem bástyákat, hanem egy igen összetett védőrendszert készítettek. Ez az árokból, annak belső és külső oldalán futó kazamatából, a falszakaszok közepén álló kofferekből 87 és a sarkokon elhelyezett pásztázóművekből áll. A 19. század elején még úgy vélekedtek, hogy minél szélesebb az árok, annál jobb - erre jó példa a Nádor-vonal árka. Ám a század második felében már felismerték, hogy minél szélesebb az árok, a meredek röppályán berepülő lövedékek annál mélyebb pontján tudják az oldalfalát megrongálni, ezért a később épült erődöket sokkal keskenyebb árokkal építették, mint a korábbiakat. A Monostori erőd árka is szűknek számít, a 9,5 méteres mélységéhez mindössze 9,75 méteres szélesség tartozik. 88 Ennek az ároknak az oldalában vannak elhelyezve azok a kazamaták, melyek lőréseiből az árkot kézifegyvertűz alatt lehetett tartani. A belső, erőd felé eső oldalon gyakorlatilag körbefutott a kazamatarendszer (kivéve a bejárat környékét), míg az árok külső oldalán épített kazamatavonal csak az erőd déli és nyugati, jobban támadható szakaszán húzódott végig, valamint az északi, dunai oldalon a Dunai-bástyáig. E külső galéria délnyugati és északnyugati sarkát annyira kibővítették, hogy oda ágyúkat is beállíthattak, melyekkel az árok nagy részét pásztázhatták. Az esetleges ellenséges aknafúrások könnyebb elhárítása érdekében több helyen üregeket hagytak a folyosó hátsó falában, amely nyílásoknál a kazamata hátsó falának megbontása nélkül el lehetett kezdeni az ellenaknák ásását. 89 Tulajdonképpen ez a védelem elegendő is lett volna az árok oltalmazására (a Nádor- és a Vág-vonal erődjeinél sincs ennél több), ám itt a két támadhatóbb (a déli és a nyugati) oldal védelmére még egy-egy koffert is telepítettek az árokba. Ezek a kofferok kétszintes védőállások, melyek nem közvetlenül az erőd testéből nyúlnak ki (hiszen akkor az árok hosszában berepülő ellenséges lövedékek eltalálhatták a védműveket), hanem az árok ellenség felé néző falának vonalától még kijjebb feküdt, a vársíktól egy külön, kisebb árokkal elválasztva. Ez jó védelmet biztosít a koffernek, ám az árok oldalazása így csak a koffer hátranyúló szárnyaiból, és az oda vezető zárt folyosó lőréseiből volt lehetséges. (14. fotó) Maga a koffer is egy kis erőddé vált. A két hátranyúló szárny egy kis udvart zárt körbe, melyet természetesen mindenhonnan fedezni lehetett, és maga a védmű is kétrészes volt. A hátsó része egy emeletes ágyúállás volt, amelyből szintenként 5 tarack tuE védművek neve változatos az eredeti tervekben mint Caponiere szerepel, de a századfordulós, német nyelvű szakirodalom már koffer-ként említi. A magyar fordításokban mint árokbástya, torokbástya, árokoldalvéd szerepel. CSIKÁNY 1998, 110. A betörések megakadályozása végett ebbe a kazamatafolyosóba oldalanként 1-2 helyen kisebb fülkét építettek, melyeknek minden irányba volt lőrésük. így ha az ellenség a kazamatafolyosóra be is jutott, ezekből a helyiségekből meg lehetett akadályozni a továbbjutásukat, a mellette futó folyosót pedig gerendákkal zárták le. 425
