Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

gig, hanem kazamatázva is voltak, s minden oldalvonalat 2 ágyú és 4 puska tudott ezekből a fedett védőállásokból végiglőni. Természetesen az új porosz rendszerben már megszokott, a sáncok tetején nyíltan felállított lövegek is oldalazhatták a velük szemben fekvő bástya homlokvonalát. A külső védvonal érdekes szakasza a Duna felöli oldal. Ugyanis ott a bástyák közepétől kezdve megszűnik mind a sánc, mind a vastag, tömör fal, s mindössze egy vékony, a Vág-vonalihoz hasonló lőréses fal fut az erőd bejáratához. Ez azonban többszörösen is megtörik, kiváló lehetőséget biztosítva az oldalazásra. Az erőd legfontosabb eleme azonban a kaszárnyatömb, amely egyesíti magában a Komáromban használt védelmi rendszer minden elemét. Noha az e század harmincas éveiben átépítették lőszerraktárnak,

81 még mindig jól felismerhetően mutatja az eredeti formáját. A lekerekített sarkú földszintes laktanyatömb tökéletesen alkalmas az önvédelemre. Csak két helyen, kétszer két ajtón lehetett bejutni a belsejébe, az ablakok is csak a visszahajlított szárnyak által bezárt belső udvarra néznek. A laktanya külső oldalain csak lőrések vannak. A hosszfalakon kézifegyverekkel, a mindhárom oldal közepén kiemelkedő oldalazóművekből („rondellákból") pedig ágyúval és puskákkal is lehetett lőni a vár nagy, külső udvarára bejutott ellenséget. A kaszárnyatömb tetejét igen vastag földréteg borítja, s elég széles lenne lövegek felállításához is, oda mégis csak csigalépcsőn lehet feljutni, tehát a mellvédek mögül csak gyalogosok harcolhattak. Ennek ellenére ott fent a védők ideális helyzetben voltak, még a sáncokon harcoló társaikat is tudták támogatni, nem csak az udvarra behatolók ellen tudtak küzdeni. A modern komáromi erődrendszerben egyedülállóan, a Csillagerőd körül széles vizesárok húzódik, ami a Duna közelségének és a magas talajvízszintnek köszönhetően még manapság is vizes, nádasos terület. A Csillagerődöt, hasonlóan a Vág-dunai hídfőerődhöz, szintén sáncrendszer vette körbe. Kelet fele egy nyitott, magasított ütegállást és két redoutot kötöttek össze a sáncok, míg nyugatra három kisebb - egy hat és két ötszögű - zártsánc között futottak a gátak. Jóllehet a múlt századi térképeken nincs jelezve, a terepen a mai napig látszik, hogy ennél a hídfőállásnál is árok húzódott végig a védővonal teljes hosszában, melyben néhol máig megáll a víz.

82 SUBA 1994, 70. CSIKÁNY 1998, 116. 421