Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

ződtek. A cél nélkül fenntartott erődöt ebben a században majdnem utolérte a végzete. I763. június 28-án erős földrengés rázta meg. Összedőlt 7 templom, 279 ház, és a vár is megrongálódott. Ekkor határozták el a vár területének és épületeinek elárverezését. Az új tulajdonosok nem sokáig örülhettek friss szerzeményüknek, ugyanis 1783. április 22-én újabb erős földrengés pusztított a városban: „a régi vár minden épülete romhalmazzá vált, de azon része, mely a Duna és a Vág összefolyásánál nyúlik ki, elszakadván, vagy három lábnyi mélységbe süllyedt, a keletkezett résen lángok, majd kénnel vegyes homok és víztömeg csapott fel, hogy néhány perc alatt a várat környező árkok 4 láb magasra vízzel teltek meg."

31 A nagy pusztulás és a telkek magánkézbe adása ellenére az országgyűlés 1790ben rendeletet alkotott, hogy a komáromi vár erődjellegét fenn kell tartani, s a tulajdonosok ne merészeljék lebontani és elhordani a védműveket. A napóleoni háborúknak köszönheti Komárom erődrendszere újabb virágkorát. Ugyanis az osztrák hadvezetés szükségesnek ítélte egy újabb erődrendszer emelését, ahol a Bécsből menekülő udvar menedéket lelhet. Ezért érkeztek 1807-ben hadmérnök tisztek a városba, s elkészítették a város megerődítésének tervét. Eszerint helyreállítják az Öreg- és az Újvár földrengés által megrongált falait, az Újvár eddig csak földsáncok által védett szakaszain is kiépítik a szabályos védőfalakat, a város köré pedig egy új védővonalat létesítenek. A tervezett új erődítések nyomvonalán húzódó telkek és lakóházak kisajátítása során a polgári tulajdonosoknak 117.000 forintot, az Újvár előtti vársíkra épített házak lerombolása miatt pedig 132.300 forint kártérítést fizetett ki a kincstár.

32 Az egyháznak egy lebontott templomért és iskoláért cserébe 160.000 forintot juttattak.33 A tervezett erődítések végrehajtásához a városba vezényelték 1808-ban a Sopron és Zala megyei kiegészítésű 48. (Vukassovich) gyalogezredet, melyet 1500 újonccal ki is egészítettek. Több, mint 1000 polgári földmunkást is az építkezésekhez rendeltek, még a távoli Liptó vármegyéből is. Az erődítési munkákat a nádor személyesen irányította. A város körül felépült az új védővonal, mely hat négyzetes zártsáncból és az azt összekötő sáncrendszerből állt. Megerősítették az Apályiés a dunai Hadi (későbbi nevén Erzsébet) szigetet is. Az újszőnyi területen további jelentős erődítésekre került sor. A sáncrendszer a dunai hídfőerődtől kezdve a mai Édesipari Társulat területéig húzódott, mely vonalon 7 védőállást állítottak fel. A gyalogsági védőállások előtt még 14 előőrsállás is létesült, melyek követték a fő védővonal irányát.

34 Igaz, ezekből az állásokból 8 a monostori Homokhegyen épült, ami így tulajdonképpen egy önálló erődítésnek számítható. A tervek szerint 31 KECSKÉS 1984, 155. 32 KECSKÉS 1984, 159-160. 33 CSIKÁNY 1998, 90-91. 34 KECSKÉS 1984, 159-161. 396