Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

ződtek. A cél nélkül fenntartott erődöt ebben a században majdnem utolérte a vég­zete. I763. június 28-án erős földrengés rázta meg. Összedőlt 7 templom, 279 ház, és a vár is megrongálódott. Ekkor határozták el a vár területének és épületeinek elárverezését. Az új tulajdonosok nem sokáig örülhettek friss szerzeményüknek, ugyanis 1783. április 22-én újabb erős földrengés pusztított a városban: „a régi vár minden épülete romhalmazzá vált, de azon része, mely a Duna és a Vág összefo­lyásánál nyúlik ki, elszakadván, vagy három lábnyi mélységbe süllyedt, a keletke­zett résen lángok, majd kénnel vegyes homok és víztömeg csapott fel, hogy né­hány perc alatt a várat környező árkok 4 láb magasra vízzel teltek meg." 31 A nagy pusztulás és a telkek magánkézbe adása ellenére az országgyűlés 1790­ben rendeletet alkotott, hogy a komáromi vár erődjellegét fenn kell tartani, s a tu­lajdonosok ne merészeljék lebontani és elhordani a védműveket. A napóleoni háborúknak köszönheti Komárom erődrendszere újabb virágkorát. Ugyanis az osztrák hadvezetés szükségesnek ítélte egy újabb erődrendszer emelé­sét, ahol a Bécsből menekülő udvar menedéket lelhet. Ezért érkeztek 1807-ben hadmérnök tisztek a városba, s elkészítették a város megerődítésének tervét. Esze­rint helyreállítják az Öreg- és az Újvár földrengés által megrongált falait, az Újvár eddig csak földsáncok által védett szakaszain is kiépítik a szabályos védőfalakat, a város köré pedig egy új védővonalat létesítenek. A tervezett új erődítések nyomvonalán húzódó telkek és lakóházak kisajátítása során a polgári tulajdonosoknak 117.000 forintot, az Újvár előtti vársíkra épített há­zak lerombolása miatt pedig 132.300 forint kártérítést fizetett ki a kincstár. 32 Az egyháznak egy lebontott templomért és iskoláért cserébe 160.000 forintot juttat­tak.33 A tervezett erődítések végrehajtásához a városba vezényelték 1808-ban a Sop­ron és Zala megyei kiegészítésű 48. (Vukassovich) gyalogezredet, melyet 1500 újonccal ki is egészítettek. Több, mint 1000 polgári földmunkást is az építkezések­hez rendeltek, még a távoli Liptó vármegyéből is. Az erődítési munkákat a nádor személyesen irányította. A város körül felépült az új védővonal, mely hat négyze­tes zártsáncból és az azt összekötő sáncrendszerből állt. Megerősítették az Apályi­és a dunai Hadi (későbbi nevén Erzsébet) szigetet is. Az újszőnyi területen továb­bi jelentős erődítésekre került sor. A sáncrendszer a dunai hídfőerődtől kezdve a mai Édesipari Társulat területéig húzódott, mely vonalon 7 védőállást állítottak fel. A gyalogsági védőállások előtt még 14 előőrsállás is létesült, melyek követték a fő védővonal irányát. 34 Igaz, ezekből az állásokból 8 a monostori Homokhegyen épült, ami így tulajdonképpen egy önálló erődítésnek számítható. A tervek szerint 31 KECSKÉS 1984, 155. 32 KECSKÉS 1984, 159-160. 33 CSIKÁNY 1998, 90-91. 34 KECSKÉS 1984, 159-161. 396

Next

/
Thumbnails
Contents