Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Tolna Gergely: Komárom, Magyarország legnagyobb erődrendszere

emlékezve), a Csallóköz (a Nagy- és a Kis-Duna közötti hatalmas sziget, amely megközelítően 45x20 kilométer kiterjedésű) és a Dunántúl között könnyen lehetett kapcsolatot létesíteni. A szerencsés geomorfológiai tényezők itt egy olyan gázlót alakítottak ki, mely az év nagy részében nagyobb egységek (kereskedő karavánok, katonai seregtestek) átkelését is lehetővé tették. Ezen előnyöket már korán felismerték, s a közlekedési csomópont gondos ellenőrzésére már a rómaiak is nagy tábort építettek Szőnyben, és ott állomásoztatták Pannónia provincia négy légiójának egyikét, a Legio I. Adiutrixot.6 A VÁROS KÖZÉP- ÉS KORAÚJKORI TÖRTÉNETE A római birodalom bukása után, a népvándorláskor végén, a magyarok is megtelepedtek a vidéken. Felépítették a megye névadó várát, a komáromi ispánsági várat, majd a helyén emelték azt a kővárat, mely a 16. század elejéig állt. A máig ismeretlen formájú vár sikerrel ellenállt 124l-42-ben a tatárok ostromának, majd többszöri tulajdonosváltás után, 1397-től folyamatosan királyi vár volt.

7 Mohács után 1527-ig Szapolyai Jánosé volt, amikor Ferdinánd ostrommal bevette ezt a területébe beékelődő, igen fontos helyen fekvő erősséget. A megsérült várat 1528ban állították helyre a császári csapatok. A frissen újjáépített erődöt támadta meg 1529-ben a török hadsereg. A sereg nagyságától megrémült komáromi polgárok követséget menesztettek a szultánhoz, melyben a vár átadása fejében kegyelmet kértek a városnak. Szulejmán az ajánlatot elfogadta, így a polgárság küldöttséget menesztett a komáromi vár német parancsnokához, hogy a kegyelemért cserébe adja át a várat. Andreas Gortschacher várkapitány a bírót vasra verette, ám a török sereg nagyságát felmérvén, úgy döntött, hogy ellenállni reménytelen, és a védőőrség hasonló véleményét ürügyül felhasználva, feladta a várat. Szeptember 17-én éjjel az egész védőőrség csendben elhagyta az erődítményt és a Csallóköz mocsaraiban bujkálva Győr felé visszahúzódtak. A törökök nem is vették észre a visszavonulást, 18-án három órai kemény tüzérségi támadás után a muzulmán hitharcosok rohamra indultak. Nagy volt azonban a támadók meglepetése, amikor a vasra vert bírón kívül mást nem találtak a várban. Magyarország, az uralkodó és a környék lakosságának szerencséjére Szulejmán nem tervezte még Magyarország végleges katonai megszállását, ezért még ugyanazon a télen az összes, a mai Magyarország területén fekvő erősséget kiüríttette, s a hadával együtt visszavonult. Ekkor ostrom nélkül került ismét keresztény kézre Komárom vára is.

8 6 VISY 1989, 53. 7 KRISTÓ 1994, 365. 8 KECSKÉS 1984, 42. 390