Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

helyett a társulat pénztárában négy forintot fizetni köteles kivévén azon tagokat kik a volt czéh idejében ezen kötelezetségnek eleget tettek".

1

?*

1 A társulati szolga feladatkörének megszabását azonban nem minden tag fogadta el, így Borsos József is tiltakozott, akire a sorrend szerint került volna a funkció. A közgyűlés a tiltakozót ideiglenesen kizárta a társulatból. A társulat gazdálkodására vonatkozó határozatot hozott a közgyűlés 1879-ben, mikor a társulati pénztárban lévő pénz takarék pénztári könyvbe helyezéséről döntött.

132 Az irategyüttes lehetőséget ad számunkra, hogy a helyi céhszervezet majd ipartársulat szervezeti felépítésével is megismerkedjünk. Az árusítás rendjét még 1878-ban kénytelen volt újraszabályozni a céh utódjaként működő ipartársulat. „A vásárok feletti rendtartásra nézve a közgyűllés elhatározta hogy minden tag köteles fölvétele sorrendjét meg tartani meg nem tartás esetében bárkire nézve első esetben 1 forint második esetben 2 forint büntetés lett meghatározva. "

133 További pontosítása szerepel a hetivásáron való árusításnak az 1879-es közgyűlési határozatok között. „A választmány egyhangúlag elhatározta hogy az ánúás helyen minden egyes tag csakis két öl helyet foglalhat el magának továbbá a rend fentartása esetére nézve köteles minden tag ki árulni ki akar menni helyet felvétele sorrendje szerint téli időben reggeli 8 órakor és nyári időben pedig hat órakor elfoglalni. "

l

^ Ezek az adatok értékes kiegészítések a tatai árucsere legfontosabb helyszínének, a piacnak a működéséhez. A vásárokon, amint a fentiekből is kiderül nemcsak a céhszervezet keretein belül dolgozó mesterek árusították portékáikat. A jegyzőkönyv adatokat őrzött meg a helyi árusítás mellett a távolabbi vásárokon való részvételről is. 1879-ben a tatai fazekasok hírét vették, hogy Győr városa a közeljövőben újra kívánja szabályozni a városban tartott vásárok rendjét. A társulat levélben fordult a győri rendőrfőnökhöz, hogy a „Tatai fazekasok árulási helyét a Pápai fazekasok után rendelni szíveskedjék".

1

^ A tatai fazekasok részben a gyári termékek, részben a konkurens csákváriak versenyét nem győzték. Ennek ellenére még az első világháború után is igyekeztek közösen fellépni termékeik értékesítésének érdekében. Ezzel a céllal határozták el a fazekas szakosztály tagjai 1921 áprilisában, hogy a budapesti ámminta vásáron „nem mint egyesek hanem mint Tatai fazekas szakosztály fog részt venni - még pedig aból a célból hogy megismertesse a vásáron megjelentekkel a tatai edényt".

1

^ Ipartársulati Jegyzőkönyv KDM. NA. 3Ipartársulati Jegyzőkönyv KDM. NA. 11. ' Ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 4. Ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 12. Ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 15. 'ipartársulat jegyzőkönyve KDM. NA. 55. 376