Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kemecsi Lajos: Adatok a tati fazekasság történetéhez

között az egykor Komárom vármegyén kívüli falvakat is találunk. Ilyen pl. Bátorkeszi, Lábatlan (Esztergom megye), Bicske (Fejér megye). A vidéki mesterek elsősorban a székhely közeléből verbuválódtak, de előfordult a 40 km-es vonzás­körön kívüli távolabbi kapcsolódás is. 103 A landmajszterek inasaik és legényeik fo­gadását kötelesek voltak jelenteni az anyacéhnek, mint ezt a szegődtető könyv adatai is alátámasztják. Nem találjuk viszont nyomát a piacokon, vásárokon törté­nő árusítás korlátozásának. A felvétel sorrendjében árusító mesterek között helyet kaphatott tehát egy-egy környékbeli landmajszter is. A környékbeli mesterek kap­csolatainak a piackörzet alakításában nem volt lényegi szerepük. Mint ez a koráb­bi kutatások alapján kirajzolódott, a tatai edény piackörzete jóval nagyobb volt a kistáji munkamegosztás adta kereteknél. 104 A tatai céhben dolgozó mesterek zö­me - az országos helyzethez hasonlóan - az adott fazekasközpont szülötte. 105 A vonzásköröket bemutató térkép és a vásározási térkép közös eredményei alapján állapítható meg a tatai fazekasok céhének regionális szerepe. 10 ^ Fazekas egyesületek a céh megszűnése után A céh megszűnése után létrejött Ipartársulat működésére utaló értékes adato­kat őrzött meg a tagok névsora 1878-ból. 107 Az iratot - amelynek másolatát sike­rült a múzeumnak megszerezni - Körmendi Géza már felhasználta többször hivat­kozott munkájában. 108 Az okmányból a tagok számán és nevén kívül elsősorban az ipartársulatba újonnan belépők szempontjából szerezhetünk ismereteket. 1878­ban - 6 évvel a céh megszűnése után - 41 egykori céhes mester szerepel a névsor­ban. A későbbiekben belépettek száma egészen 1882-ig tudjuk követni (13 fő). A könyv utolsó bejegyzése szerint „Mózes István társulati tagá felvétetett 1882. De­cember 26dikán fizetett tagdíj: 5 Ft". A féléves tagdíj egyébként mindvégig 50 kraj­cár volt. A társulat teljes létszámát 1882-ben az időközben elhunytak (4 fő) és ki­lépettek figyelembevételével ismerhetjük meg. Borsos József és Győrke Dániel (mindketten 1867-ben léptek be) lépett ki a társulatból. Előbbi 1879-ben „Meg szűnt lenni a társulatban", utóbbi 1880-ban „Kimaradt a társulatból". 1 ^ Hasonló a helyzet tehát a Bodó Sándor által Miskolc esetében megállapítotthoz a vonzáskörzet ki­terjedését illetően. BODÓ 1975, 544. Vö. KÖRMENDI 1988, 42. vagy KEMECSI 1996. BODÓ 1978, 263. Vö. DOMONKOS 1974, 27-30. Ipartársulati névsor KDM. NA. KÖRMENDI 1988, 12. Ipartársulati névsor KDM. NA. 370

Next

/
Thumbnails
Contents