Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Kisné Cseh Julianna: A mészbetétes edények kultúrája lelőhelyei Komárom-Esztergom megyében

kori. Míg a széles mészbetétsáwal díszített példányokat a korai időszakra,

50 addig a díszítetlen, legnagyobb kihasasodásukon bütykökkel díszített darabokat a temetőn belüli későbbi időszak emlékanyaga. Szintén a gyakori formákhoz tartoznak az enyhén kihajló perem alatt széles mészbetétsáwal, legnagyobb kihasasodásán pedig karcolt mintával díszített bögrék különböző változatai. A kisebb csészék vagy tálak tipikus darabjai mellett gyakoriak a déli hatást tükröző, gazdagon díszített darabok (6. t. 1-2.). A lábakon álló tálak közül 3 került elő a temetőben.

51 Két esetben a lábakat igyekeztek emberi láb formájúra kialakítani, míg a harmadiknál egyszerű hengeres megoldást alkalmaztak. Ez utóbbi párhuzamát a pl. a Királyszentistváni temető 18. sírjában,

52 az előzőekét pedig a Dunaalmásról előkerült leletegyüttesben találhatjuk meg.

53 Mindazok ellenére, hogy jelenleg a temető anyagának csak töredéke kerülhetett bemutatásra, a leletanyag elemzése kapcsán megállapítható, hogy a temető a mészbetétes edények kultúrája korai és klasszikus szakaszához tartozik. A párhuzamként többször említett nyergesújfalui temető mellett legjobb párhuzamát a közeli Vértesszőlős-Likótelek temetőrészlet anyagában találhatjuk meg (Lsd. 24.1. lh., 7-8. tábla). Az itt feltárt 8 sír anyagában megtalálható mind a Tokod csoport (8. t. 3-), az Aunjetitzi kultúra (8. t. 1.), a dél-dunántúli (8. t. 4.) emlékanyag, mind pedig a kultúra korai és klasszikus szakaszára jellemző kerámiaformák.

54 ÖSSZEFOGLALÁS Annak ellenére, hogy jelen dolgozat keretei nem teszik lehetővé a lelőhelykataszterben felsorolt kisebb leletegyüttesek anyagközlését sem, összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg: 1. A kisapostagi kultúra szerepét a Tokodi csoport és a dunántúli mészbetétes edények művelődésének kialakulásában ma már elfogadja a magyar kutatás. A hiteles adatok alapján a kultúra korai szakaszában nem jutott el KomáromEsztergom megye területére. Mind a Dunaalmáson feltárt sírban, mind pedig a szomódi telepen a Kisapostag 2 (Balatongyörök II.) jellegű leletanyag dominál. Komárom-Esztergom megye területére a korai bronzkor végén és a középső bronzkor 1 (R BA1) idején mutatható ki a kisapostagi kultúra megtelepedése a TORMA 1996, 45. CSEH 1998, 8. kép. BÓNA 1975, Taf. 230. LENHARDT-gyűjtemény: Ltsz.: L 133. Ezúton szeretném megköszönni V. Vadász Éva és Vékony Gábor kritikai észrevételeit és segítségét. 35