Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Fülöp Éva: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében II.
hattak. (A szerződés kitér arra, hogy az uradalom az oroszlányi jobbágyokkal már megalkudott, s a község a gesztesi erdőből, az éves árenda és egyéb adók helyett, évente 800 öl tűzre való hasáb bükköt hordott Oroszlányba. A kocsiak innen, ezekből a fákból szállították az említett mennyiséget a komáromi Duna-partra.) A kocsiak árendába vették a falubeli birkásházat is, amelyért eddig, a benne lévő 600 birkával együtt, a bérlő birkások évi 450 Rh Ft-ot fizettek. A község árendája 360 Ft lett, negyedévi törlesztéssel az uradalmi kasszába. Karban kellett tartaniuk az aklot, a juhászházat és istállóit, sövénykerítését. A trágyát kihordták az istállóból. A község ingyen megkapta a juhász eddigi fél sessiója utáni tartozékokat és a Berencséri pusztán lévő, 12 öl szénát termő rétet. A juhászhoz hasonlóan, kaptak szalmát is az uradalomtól. Ha ezekben az épületekben és a fentebb említett csapházban tűzkár esne szándékos gyújtogatásból, azt jóvátenni a szerződő község nem tartozott, de ha gondatlanságukból keletkezett a tűz, akkor viselték a helyreállítás költségeit. Végül, a szerződés ló. és 17. pontjában, az uradalom rögzítette, hogy a pusztatelkek után is fizet a szerződő község árendát és az egyéb szolgáltatásokat is teljesíti. Ha ezeket megszállítanák, a települők 2 év mentességet kaptak az árenda és a victuálék utáni fizetés alól, de „...jó és helyes épületü" házakat kellett építeniük. Egyúttal a földesúr, kifejezte, hogy ,,...KÍványuk azt is, hogy a kik még föld alatt lévő Gunyhokban laknak, fönt álló jó házokat magoknak ipitteni tartozanak. " Az egyházi bor- és gabona tizedet az uradalom bérelte, s ezt továbbra is fent kívánta tartani. (Egy töredékes, 1748 után keletkezett feljegyzés szerint, miután Eszterházy József 1727-ben megvásárolta a tatai uradalmat, ,,...mindjárt birtoklásának ezen első évében a Püspöki dézmát is az Esztergomi Érsekségtől évenkénti 400 fforintojkban haszonbérbe kapta." A nyugták az uradalmi levéltárban az 1727., 1728. és I729. évekről voltak meg, sőt, a gesztesi részről a levéltár legrégibb nyugtája egyenesen 1731-ből származott, de az uradalmak folyamatosan bérelték a dézsmát. A birtokokra szóló királyi adománylevél sem a tatai, sem a gesztesi jószágnál nem említette a dézsma bérletét. 17 Az 1765-ben elhunyt Balogh Ferenc működése az uradalmaknak az 1767. évi úrbérrendezést megelőző időszakát fogja át, Eszterházy József itt említett három (Sempte, Gesztes, Tata) uradalmában, s az országbíró unokaöccse, gróf Eszterházy Károly egri püspök (1725-1799) pápa-ugod-devecseri családi jószágán, ahol halála előtt három éven át igyekezett a gazdaságirányításban is kitűnő érzékű püspök birtokát - főként a tatai uradalom tapasztalatai alapján -, rendbe szedni. Azonban, még Balogh életében, az 1760-as évek elején a falvakkal kötött szerződések már megelőlegezték a közelgő változásokat: az évtized derekától született contractusokkal mintegy elébe kívántak sietni az uradalmak a közelgő változásoknak. 18 17 MOL TEL P. 211. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok. VI. Dézsma-iratok, 1729-1863. pp. 1-2. 18 FÜLÖP 1994, 26O-267. 334
