Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Lázár Sarolta: Törökkori temető Esztergom-Szentkirályon

ban nyugvó férfi lábait széttárva, térdben kissé felhúzva találtuk, két sírban pedig keresztbe tett lábtartást figyelhettünk meg. A sírok többségében talált mellékletek javarészt a ruházathoz tartoztak. A női sírokban fellelt bronz és vas ruhakapocs-párok a szoknyával egybevarrt ruhaderekat fogták oldalt össze (27. sír). A 34. sírban nyugvó nő ruhadereka több ruhakapocs-párral elől záródott. Valószínűleg nyitott, ún. magyar vállat viselt.

5 A derekáról lecsüngő, vaspánttal merevített erszényébe vagy tarsolyába 9 db ezüstpénzt helyeztek a túlvilágra való útravalóul. A 27. sírban fekvő nő bal kezén ezüst karikagyűrű volt, haját csontfésű fogta össze. A férfiak szűkszárú nadrágját a lábszárak belső oldalán ruhakapcsokkal zárták.^ (8., 21. sír) Az alsó vászoning feletti testhezálló felsőruházatuk, a dolmány elől gombsorral záródott.

7 A 10. sír 7 fehér üveggombja és a 2 bronzpityke mellett a dolmányt egy ékesebb, faragott csontgomb is díszítette. A fehér üveggomb gerezdek változata került elő a 14. sírból. A 21. sírban nyugvó férfi dolmányára fekete üveggombok voltak varrva. A 4. és a 18. sírban ólomgombokat találtunk. A dolmányok ujja a tenyér felé hasított volt, melyet apró gombokkal vagy ruhakapcsokkal zártak, különösképpen a 17. század első kétharmadában kedvelt sípujjú dolmányokon.

8 Ilyesféle ruhaujja lehetett a 21. sírban nyugvó fiatalember dolmányának is. A 4. sírba temetett halott jobb kezén ezüstgyűrű volt. A 9- sírban fekvő férfi kezébe olvasót tettek. A mind férfi mind női sírokban előforduló, vékony bronzlemezből hajlított, kis csövecskék valószínűleg a szövetövek merevítői lehettek.

9 Mikor és kik temetkezhettek Esztergom-Szentkirály véráztatta földjébe? A felvetett kérdésekre nem is könnyű a felelet. A török támadások következtében 1543ra Szentkirályt lakói elhagyták.

10 Az 1564. évi adólajstrom pusztult, az 1570. évi török adóösszeírás lakatlan helyként

11 említi. A Rácvárostól (volt királyi város) délre, délnyugatra elterülő Szentkirály, a hajdani külváros területe 1594-95-ben a keresztény hadak sáncokkal megerősített átkelő- és táborhelye, felvonulási terepe volt.

12 A fenti történeti adatok óvatosságra intenek a 34. sírból előkerült 16. századi pénzek keltező értéke tekintetében. Annál is inkább, mivel Mithay Sándor - a s RADVÁNSZKY 1895 (1968), 79-80., 92.; H. KOLBA-LÁSZLÓ-VADÁSZI 1968, 317. 6 RADVÁNSZKY 1895 (1968), 55. 7 V. EMBER 1966-67, 205. 8 H. KOLBA-LÁSZLÓ-VADÁSZI 1968, 316.; V EMBER 1966-67, 215. 9 MITHAY 1985, 190. 10 VILLÁNYI 1892, 26-27.; közli: MRT 5 1979, 183-184., 42. j. 11 VILLÁNYI 1892, 26-27.; FEKETE 1943, 74.; közli: MRT 5 1979, 183-184., 42. J. 12 Lásd Cogorano és Custos metszetét (LEPOLD 1944, 172. és 16.) - közli: MRT 5 1979, 184., 44. j. 316