Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Lázár Sarolta: Törökkori temető Esztergom-Szentkirályon
Törökkori temető Esztergom-Szentkirályon Lázár Sarolta (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) 1988-ban a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építését megelőző régészeti kutatások keretében többek között egy törökkori temetőrészlet feltárását végeztük el. 1 Az Esztergom-táti útról a Duna partjára , az egykori szénrakodóhoz vezető bekötőúttól Esztergom felé eső területen a vízlépcsőhöz tartozó mederőrtelepet terveztek gátőrházzal és melléképülettel (Esztergom-Szentkirály, rozmári mederőrtelep). A területet 2 kutatóárokkal és 13 szelvénnyel tártuk fel. 2 A megkutatott rész a kora Árpád-kori Abony - a későbbiekben Szentkirály - délnyugati végén helyezkedik el ( MRT 5. 8/20. számú lelőhely). Szelvényeinkben a településhez tartozó tűzhelyek, gödrök és árokrészlet kerültek elő. Ezek felett 39 temetkezést tártunk fel. A bekötőúttal párhuzamosan ásott kábelárokkal további 5 sírt bolygattak meg. Feltárásunktól déli irányban, a bekötőút túlsó oldalán már 1959-ben is kerültek elő ehhez a temetőhöz tartozó sírok. A szintén a vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó feltárások keretében Bálint Alajos ugyancsak az Árpád-kori Szentkirályhoz tartozó telepjelenségek mellett 21 sírt bontott ki (1. kép). A felnőtt temetkezések többsége bolygatott volt, néhányukban a koporsó maradványai is előkerültek. Az egyik sírban a koporsószegek a fej és a láb felőli részen eredeti helyzetükben kerültek elő, kiadva a koporsó láda alakját, melyből oldal- és fenékdeszka-maradványokat is sikerült feltárni. Egy másik sírban a koporsóvasalás zsanérja is megmaradt. Az általánosnak mondható háton fekvő, nyújtott helyzet mellett egy oldalára fektetett csontváz is előkerült. A karok általában behajlított helyzetben voltak, de előfordult a széthúzott könyökkel, illetve a vállhoz hajlított karokkal való temetés is. A párhuzamos láb tartás mellett a térdben felhúzott és az oldalra fordított láb tartás is megfigyelhető volt. A minden bizonnyal női sírokban bronz, illetve vas ruhakapcsok, vascsat, bronzcsövecske került elő, a fémszálból font gombok és egy kúpos testű, gerezdéit fémgomb valószínűleg férfiöltözet tartozéka volt. Két sírból pisztolygolyók kerültek elő. Egy bronz fülbevaló-töredék, 2 ezüstpénz - melyek közül az egyiket talán 1538-ban verték - továbbá egy vaskés körkörös díszítésű csontnyéllel, bronz gyöngyszemek, egy apró vaskarika és egy ólomgomb sajnos az idők folyamán elkallódtak. 3 Az ásatást Biczó Piroskával ( Magyar Nemzeti Múzeum ) közösen végeztük, akinek a közlés átengedéséért ezúton mondok köszönetet. A gátőrtelep mellett a tervezett tápcsatorna területét Biczó Piroska 1 kutatóárokkal és 4 szelvénnyel kutatta meg. Sírok itt nem kerültek elő. 3 Bálint Alajos: Esztergom-Szentkirály D. K. ás. 1959 VIII. 24 - IX. 18. - A Magyar Tudományos Akadémia Adattára A - 25/1959-, közli: MRT 5 1979, 183. - 8/20. lh. - Szentkirály I. A leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeum Régészeti Gyűjteményében vannak - Ltsz: 74.106.1. - 115. 2. 307