Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

László János: Árpád-kori lelőhelyek Tatabánya területén

Az építkezés közben a lelőhely újbóli teljes átvizsgálásakor a területet kettéosztó orgonabokor-sortól északra - az út tervezett nyomvonalán kívül - a szántóföldön elszántott kemence tapasztásdarabjait figyeltük meg, amely fölé az ásatás végén egy szelvényt jelöltünk ki.

4 3. számú kutatóárok A kutatóárokban a következő Árpád-kori leleteket találtuk: 1. Homokkal, apró kaviccsal soványított, halványrózsaszín kihajló, egyenesen levágott peremtöredék. Ltsz.: 98.5.4. Cl. tábla 3- kép) 2. Homokkal és apró kaviccsal soványított, szürkésfehér színű oldaltöredék, körbefutó bekarcolt vonaldísszel. Ltsz.: 98.5.5. (2. tábla 2. kép) 3. Vaskés pengetöredéke. Ltsz.: 98.5.6. (1. tábla 2. kép) 4. Háromélű nyéltüskés vas nyílcsúcs. Ltsz.: 98.5.7. (1. tábla 5. kép) 5. Lapított fejű vas szegek (2 db). Ltsz.: 98.5.8. (2. tábla 3-4. kép) A szelvény A feltárás során a 40 cm vastag humuszréteg eltávolítása után egy szántás által erősen bolygatott kemence maradványait bontottuk ki (3- ábra). A kemence kétrétegű, a felső, elpusztult tapasztás aljába cserepeket tettek. A tapasztott felülettől délnyugatra hamus, égett, vörös törmelékkel kevert volt a talaj, valószínűleg a kemence szájnyílása előtti hamusgödör alját fogtuk meg. A szelvény aljának megnyesése után még két a patak irányába vezető domború aljú árok vonalát figyelhettük meg, amelyek elhelyezkedésüknél fogva a kemencénél korábbiak. A következő leletanyag került elő a kemencéből és közvetlen mellőle: 1. Sárgás-barackszínű, homokkal, apró kaviccsal soványított bogrács perem- és oldaltöredéke, a peremen felfüggesztésre szolgáló lyuk. Hasvonala domború. Ltsz.: 98.5.16. (2. tábla 6. kép) 2. Kívül sötétszürke, belül fehéres-rózsaszínű fazék perem- és válltöredéke. Pereme kihajló, profilált, vállán körbefutó bekarcolt csigavonaldísz. Ltsz.: 98.5.17.1. (1. tábla 1. kép) 3- Kívül szürkésrózsaszín, belül vörösesbarna, rosszul égetett, kopott körbefutó csigavonaldfsszel díszített, zömök testű fazék alj- és oldaltöredéke. Ltsz.: 98.5.19- (2. tábla 5- kép) 4. Szürkésfehér színű, apró kaviccsal soványított, kihajló, vízszintesen ellapított peremű, vállán bekarcolt csigavonaldíszű fazéktöredék. Ltsz.: 98.5.20. (2. tábla 1. kép) 5. Fazékbogrács peremtöredéke. Szürkéssárgás színű, apró kaviccsal soványított, kihajló, profilált peremű, két helyen átfúrás nyomával. Ltsz.: 98.5.21.1. (1. tábla 4. kép) 6. Szürkéssárgás színű aljtöredék, feltételezhetően az előző darab további töredéke. Ltsz.: 98.5.21.2. (1. tábla 6. kép) 7. Barnássárga színű, apró kaviccsal soványított, gömbös testű cserépbogrács, alakja a kézzel formáitság miatt kissé asszimetrikus. Ltsz.: 98.5.26. (3- tábla 2. kép) A szelvény északkeleti sarka a pataktól 56, míg az orgonabokor-sortől 31 méterre helyezkedett el, a szelvény oldala pedig a bokrokkal párhuzamos volt. 234