Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tóth Endre: Sirmiumi űrmérték Tarjánból
tehető. Ez azt is jelenti, hogy elvileg már az 5. század elején készíthettek Sirmiumban olyan mérőedényt, amelynek a felirata kereszttel kezdődik. Hogyan lehet értelmezni azt, hogy a mérőedény a sirmiumi egyház birtokában volt, amit a felirat nyomatékosan hangsúlyoz? Csak arról van szó, hogy a mérőedényt a keresztény közösség használta, vagypedig a feliratból arra is következtetni lehet, hogy a mérőedényt, mintegy hivatalos használata miatt őrizték biztonságos helyen, a közösség birtokában? Erre azért lehet gondolni, mert Iustinianus később elrendelte,^ 5 hogy a mensurae et pondéra in sanctissima cuiusque civitatis ecclesia custodiantur, et secundum haec sine molestia subiectorum et tributorum illatio et militares et reliquiae expensae fiant. A sirmiumi mérőedény minden bizonnyal korábban készült Iustinianus uralkodásánál. Az, hogy a sirmiumi egyház birtokában volt, érv lehet arra, hogy a hiteles mérőedényeket már korábban is megbízható helyen, az egyházközösségekben, a templomokban őrizték. Keltezési érvként kell figyelembe venni, hogy a szöveget latinul írták. A késő császárkorban a Pannónia DK-i sarkában fekvő Sirmium politikailag és kulturálisan is egyre inkább a birodalom keleti feléhez kapcsolódott, ezért a Sirmiumban beszélt nyelv legalábbis a 6. században inkább a görög volt, mint a latin.66 Ezért az edény készítését az 5-6. századnak inkább a korábbi, mint későbbi szakaszára kell keltezni. Hogy ezen az időszakon belül a készítést mennyire befolyásolta az, hogy Sirmium gepida és gót kézen volt, nem tudom megmondani. Összefoglalva a keltezést: A kereszt ábrázolása miatt a mérőedényt a 4-5. század fordulóját követően kell keltezni. A felső időhatárt 582 jelenti, amikor Sirmiumot az avarok végleg elfoglalták. Amíg a majd kétszáz éves időtartamon belül a merice Sermienses névalakjának egyezése Johanna apátnő 6. századi sírfeliratának Sermium névalakjával a mérőedény készítését inkább a korszak második, mint az első felére tolja, a latin nyelvhasználat azonban ezt a késői keltezést mérsékelheti. Mindezek alapján a mérőedény készítését az 5. század második felére teszem, hangsúlyozva hogy a Sermium névalak epigráfiai felbukkanása az 5. század első feléből ezt a keltezést korábbra is leviheti. Iust.Nov. CXXVIII, 15. Mivel valószínűtlen, hogy a sirmiumi bronzedényt a 6. század első felében készítsék, a rendelkezés és az edény egyházi őrzése között nem látok közvetlen összefüggést. Ennek bizonyítéka az a görög nyelven írt téglakarcolat (Arheoloski Muzej, Zagreb, Inv. nr. 4303), amelyen egy sirmiumi lakos görög nyelven fohászkodik az Istenhez a város megmenerüléséért az avar veszélytől: BRUNSMID 1893, 331-333.; ALFÖLDI 1938.; NOLL ; SZÁDECZKY-KARDOSS 1979, 241. 219
