Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Tóth Endre: Sirmiumi űrmérték Tarjánból
Miért véstek rá egy keresztet az űrmértékre? A keresztény jelképek - előbb a Krisztus monogram és a sztaurogram, később a kereszt a késő antik használati eszközökön gyakran láthatóak, ezért ezeket a tárgyakat általában keresztény, gyakran liturgikus felhasználásúnak vélik. A Krisztus-monogram azonban tulajdonképpen profán eredetű. Nagy Constantinus császár a monogramot nem keresztény felhasználású tárgyakra tétette rá, hanem a milviusi csata előtt a hadijelvényekre. A jelképeket különösen kedvelő késő antik korban a Krisztus-monogram eleinte a császárhoz való húséget, lojalitást jelképezte. Állami jelkép maradt a 4. században, és fokozatosan szakralizálódott. A 4. században és később a császári hatalmi szimbolikában is a kereszt vette át a helyét. Ezért a 4 században, és később is olyan eszközökre, tárgyakra is rátették, amelyeket profán célra használtak, de valamiképpen az uralkodói hatalommal is összefüggésben álltak. Ilyenek voltak a császári adományok, a hivatalos jelleggel is rendelkező díszes, ruhakapcsoló tűk. Ahogy a Krisztus-monogram császári jelvény (is) volt a 4. században, ugyanúgy az lett később a kereszt is. A kereszt tehát nemcsak mint vallásos jelkép került rá a mérőedényre, hanem mintegy császári jelképként hitelesítette. Amint a naissusi űrmértéken a Krisztus-monogram, a 4. századi exagiumokon és súlyokon gyakran a kereszt 58 jele nyomatékosítja a hitelességét. Ezeknek az exagiumoknak a kora azonban pontosan alig állapítható meg. A bizánci súlyokon megfigyelhető keresztek többsége formailag közel áll a sirmiumi mérőedény keresztjéhez: hasonló, kiszélesedő végű keresztekről van szó. A legnagyobb publikált, a genfi gyűjtemény 59 néhány darabja alapján azonban következtetni lehet arra, hogy mikor került rá a kereszt a súlyokra. Honorius (393-423) négyszögletes EXAGIUM SOLIDI hátlapfeliratú súlyán nincs kereszt, 60 és nincsen I. Theodosius és Arcadius konstantinápolyi 61 exagiumán sem. Honorius, Arcadius és II. Theodosius (402-408) kerek exagiumán azonban már a három császármellkép közül a középső felett ott a kereszt. 62 Az időpont még jobban pontosítható, és biztossá tehető Honorius, Arcadius és II. Theodosius egy másik, szintén kerek constantinápolyi exagiumával. Ennek hátlapfelirata: exag(ium) sol(idi) sub v(iro) inl(ustri) lohanni com(iti) s(acrarum) l(argitionum). János kincstárnok („pénzügyminiszter") ismert személy: ezt a feladatát 404-ben látta el. 63 Az exagium előlapján a császárok feje felett kereszt van 64 : ezért a kereszt feltétele az exagiumokra az 5. század legelejére BABELON 1892, 876: 2849-2850. képek.; SCHLUMBERGER 1895, 26-29.: GOHL 1901, 103-198.; PINK 1938.; PALOL 1949, 128-150.; GERASIMOV 1973, 54-58.; DÜRR 1964, 65-106. 59 DÜRR 1964. 60 DÜRR 1964, 84. Nr. 277. 61 DÜRR 1964, 84. Nr. 281. 62 DÜRR 1964, 84. Nr. 278. ^ PLRE II. 593, lohannes 1.; J. R. Martindale azonban a genfi exagiumra nem hivatkozik. DÜRR 84, Nr. 279- „surmonté d'une croix", a kisméretű fényképen azonban kevéssé látható. Jól látható viszont az exagium másik páldányán, amelyet Babelon közölt: BABELON 1892, 876. fig. 2849. 218
