Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)

Számadó Emese: Beszámoló a MOL Rt. Komáromi Finomító szőnyi gyártelepén 1999-ben feltárt sírokról

5. sír (4. sírtól 5 m-re észak felé, a nyomvonal aljában, keresztben a nyomvonalban) Ny-K-i irányú, kőlapokból (összesen 12) összeállított kő sírláda (X. tábla 2. kép, XII. tábla). Alja nem volt. Mellékletek: 1. Tölcséres szájú üvegpalack töredékei (4db) (XI. tábla 2. kép). A kősírban lévő, mintegy 20 cm magas talajvíz mozgása miatt valószínűleg másodlagos pozícióban. Tölcséres nyak M.: 9,3 cm Pá.: 8,2 cm Nyaka.: 3,6 cm, gömbhas M: 12,5 cm Á.: 15 cm Fá.: 6 cm. Legközelebbi párhuzama szintén a tábor DNy-i sarkától kb. 650 m-re dél felé előkerült kisebb sírcsoportjának 2. szarkofágsírjából ismert (I. tábla 5. temető). A sír 2. halottjának lába mellett, a szarkofág jobb alsó sarkában feküdt az üvegpalack. ® Jobb vállon: 2. Bronz hagymafejes fibula, eredeti pozícióban (XI. tábla 3- kép). Egy nagyméretű gombja maradt meg, tűje is kitörött. Erősen korrodálódott, így a kengyelen és a lábon nem látható díszítés. H.: 7,5 cm M.: 5 cm A csontok igen rossz megtartásúak voltak, szinte teljesen elpusztultak, alig lehetett kibontani és felszedni őket. Az itt leírt két sírcsoport feltételezhetően egy-egy későrómai temető lehetett. Az első számú temetőnél nem lehetett megállapítani a temető kiterjedését egyik irányban sem, hiszen a talaj északi és déli irányban is erősen bolygatott volt. A második számú temető déli határa ismert - az 1. sírtól kezdődik -, az északi viszont nem, mivel a nyomvonallal nem haladtak tovább. Bár a leletekről és így magukról a sírokról még messzemenő következtetéseket nem áll módunkban adni, annyit mindenesetre leszögezhetünk, hogy a gyártelep ezen része az egykori katonaváros melletti későrómai temető lehetett, mely épületmaradványok híján - valószínűleg soha sem tartozott a canabae beépített területéhez. Ennek a megállapításnak az sem mond ellent, hogy az első számú temető északi és déli szélén nagy mennyiségű kerámia-töredéket találtunk, hiszen lehetett ott a katonaváros egyfajta szeméttelepe, de az is elképzelhető, hogy az elmúlt évtizedekben valamikor egyszerű talajcserével kerültek oda a cserepek. M.: 19,8 cm Pá.: 9,4 cm Fá.: 5,2 cm. BARKÓCZI 1965, 227., 9/2 és XIII/1. 167