Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Tata, 1999)
Koós István: Az Esztergom–Kossuth Lajos utcai lelőhely terra sigillatái
A Kossuth utcai sigillataanyag összetételéhez - mint már a bevezetőben említettem - nem adódik kézenfekvő analógia. A legközelebbi összevethető és hiteles ásatásból előkerült együttest a Szőny-Vásártér területén 1992. óta folyamatosan végzett ásatássorozat terra sigillatái jelentik. 21 Italia Déí-Gallia Kazép-Gaffia Kdei-Gailia Kheínzübefft Weslenidorf Pfaftenhofe« Egyéb A Kossuth utcai sigillaták mellett érdemes megemlíteni mindazokat a szórványosan előkerült és közölt, koraiként megjelölhető leleteket, melyek összességükben véve markánsan képviselnek egy, a Kr. u. 1. század utolsó harmadára keltezhető leletcsoportot. Ilyenek a volt Dorogi Tájmúzeum gyűjteményének itáliai sigillatái, 22 Esztergomból előkerült korai amphorák, 23 vagy egyes érmek. 24 Ezek jelen munka legkorábbi darabjaival kiegészítve - arról tanúskodnak, hogy a város területén a rómaiak az 1. század végére tartósan megtelepedtek. Az anyag jelenleg közöletlen; hivatkozni csak az 1992-1993-as évek anyagának értékelésére tudok, melyet Beck Tamás (ELTE) szakdolgozatként készített el. (Munkája 730 edényt tartalmaz, fgy reprezentatívnak fogható fel.) Szíves hozzájárulásáért, valamint hasznos tanácsaiért ezúton is szeretnék neki köszönetet mondani. Ezeket Gabler Dénes diplomamunkájában dolgozta fel, de abban a formában nem kerültek publikálásra. Barbotinos itáliai csészéket közöl Tokodról GABLER 1964, 15. 23 KELEMEN 1988, 127. (Nr. 23: rhodoszi típusú, I. századi); KELEMEN 1990, 152. (Nr. 1.) ill. 154. (Nr. 3.). pl. Marcus Antonius légiós dénárjai (EBBM; leltározatlan, közöletlen). Ezek a hosszú használattól rendkívül megkopott darabok, nem kizárható azonban, hogy kelta tulajdonban voltak. 132 9% 19% 19% 1% 34% 11% 9% :>^% w% Esztergom-Kossuth u, Szony-Vásártcr 1992-93.