Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Kisné Cseh Julianna: Bronzkori ékszerlelet Tatáról
sa óta 14 mind a kultúrához köthető - fémmellékletet is tartalmazó - sírok, mind pedig a kincsleletek száma gyarapodott. 15 Az utóbbi időben újabb kísérletek történtek a hozzájuk fűződő fémművességi-, viselettörténeti- és kronológiai problémák feloldására. 16 A legtöbb vita földbekerülésének idejét és okát illetően alakult ki. E jellegzetes fémművességi kör déleurópai, középeurópai és helyi elemekből tevődött össze. A helyi fémművesség karakterisztikus emlékei közül a tatai lelet a keresztbordás-, korongos és horgony alakú csüngőket tartalmazza. A keresztbordás csüngők (3. t. 1-3. kép) eredete bizonytalan. Viszonylag korai példányaik a dunaújvárosi temetőből (1028, 78 A, 251 és a 1028. sir) kerültek elő. I7 A tatai példányok Bóna István tipológiai felosztása szerinti b variációhoz tartoznak. 18 Elterjedésük a Dunántúlra koncentrálódik s nagyjából fedik a horgony alakú csüngők elterjedési területét. 19 Másik előkerülési területük Délnyugat-Szlovákia (Ábrahám, Ipoly-völgy, Zbehy-Oderov). 20 A korongos csüngők egy újabb változatát (Bóna felosztása szerinti a csoport) képviselik a kisebb, peremén szintén körbordával, középen pedig kis lekerekített tüskével díszített korongos csüngők (3. t. 4-6). Elsősorban kincsleletekből ismertek, ezért viseleti módjuk bizonytalan. Talán övdíszek lehettek, amik plasztikus ábrázolásait pl. a Klenovniki és Klicevaci szobrokon lehet felismerni. 21 A keresztbordás típus legfiatalabb példányai a Budaörsi leletegyüttesben kerültek elő 22 , de külön függesztőfüllel öntött változatai a koszideri korszakban is továbbélnek. A horgony vagy fecskefarok alakú csüngők (3. t. 7-15. kép) öntöttek, az előbbi lelettípushoz hasonlóan a felfüggesztésre szolgáló lukakat már a tárgy rideg állapotában ütötték át. Ismertek csontból készült előképeik a Közép-Duna vidékről (Glockenbecher kultúra) 23 és a Kárpát-medencéből a Nyitra24 , Nagyrévi- (Nagyrév-Zsidóhalomból 8 példány, Tószeg-Laposhalomból 1 db ismert 25 ) u PATAY 1938, BÓNA 1975. 15 BANDI 1972-73, 61-71, HONTI 1991, KOVÁCS 1994a, 119-132, KOVÁCS 1994b, 159-172, MRT 2 1969, 243-244, Taf. 9-14., PALÁGYI 1976; RUTTKAY 1983; WOLLÁK 1978.; 16 TOCIK 1978-81.; SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985.; KOVÁCS 1975, 297-317; KOVÁCS 1977, 39-65; KOVÁCS 1988, 119-132. 17 BÓNA 1975, 219. 18 BÓNA 1975, 214. 19 MOZSOLICS 1967, 91.; BÓNA 1975, Karte IX. 20 FURMÁNEK 1980, 12. 21 pl. SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, 22 KŐSZEGI 1977. 23 KOVÁCS 1994, további irodalommal. 24 FURMÁNEK 1980, 11. 25 KOVÁCS 1968, 206.; BRONZEZEIT IN UNGARN 1992, Kat. 267-268. 98
