Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985–86

polna nyugati fala nagyobb kövekből épült, mint a többi. Az orvásatók 1975ben a fal közepe előtt ástak le, ez magyarázhatja az itt tapasztalt jelentősebb falkiomlást.^ A kápolna oltárának alépítménye kőből készült, kívül tégla borította. Lenyomata a keleti fal belső felületén látható volt. Két, a kápolna teljes szélességében épült lépcső vezetett hozzá. A magasabbik szint egyik szegélyköve az északi fal mellett átvészelte a rongálásokat. Magát a lépcsőszintet megmunkálatlan kövekből alakították ki, tetejét mészhabarcs réteggel fedték. Ebbe a déli fal mellett 1975-ben jelentősen beleástak.

45 Az alsó lépcsősor szegélyköveinek csak a lenyomata maradt ránk, a szint kiképzése megegyezett a felsőével (1. rajz). A régi fényképek egyikén a felső oltárlépcső összes, az alsónak pedig a déli szélén lévő küszöbköve még a helyén volt (1. kép). A kápolna padlójára már csak következtetni lehet. Az oltárlépcső aljának szintjében az apró szén- és égett agyagdarabkákat tartalmazó lösz fölött helyenként, de főleg a falak mentén a vakolatdarabok alatt vékony mészhabacs töredékeket találtunk. A kápolna közepén csak bolygatott faszenes, égett, törmelékes omladék volt. Elképzelhető, hogy az egykori padló a feltárás (1928-33) vagy a bolygatások során nyom nélkül elpusztult, illetve, hogy a csekély mészhabarcs réteg darabok a maradványai. A templomot zsindelytető fedhette. Erre az ásatás során a főként a hajóból előkerült többszáz piskóta fejű szög alapján következtethetünk/

6 Összefoglalva az eddigi ismereteket a templomról megállapítható, hogy a sajátos alaprajzi elrendezést (a hajó szokatlan alaprajza, a templom asszimetriája) a még nem ismert Árpád-kori épület vagy épületek befolyásolhatták és határozhatták meg a terepviszonyok adottságai mellett. (Lásd a hajó déli falán megfigyelt korábbi falrészleteket és átalakítások nyomát.) A tereprendezés során a szentélyben és a hajóban a téglapadlót visszatemettük. A feltárt falakat az ásatáson előkerült kövekből átlagosan 0,50 m-rel emeltük meg, majd védő falkorona lezárást kaptak. A visszafalazások alkalmával jeleztük a diadalívet, a kaput és az ajtónyílásokat. Mindhárom oltárt a hozzájuk vezető illetve tartozó lépcsőkkel együtt kiegészítettük és oltárlapokkal láttuk el (3. kép)/

7 44 EBM Adattár 393/10., - Irattár 254/1975. 45 EBM Adattár 393/10., - Irattár 254/1975. 46 Ltsz.

: EBM 91.76.34-39. 47 A szerző felvétele a jelenlegi állapotról. 501