Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Tóth Endre: A későantik ifjúarckép-medaillonok értelmezéséhez. (Későrómai ezüstkanál Bajnáról)

Falfreskót csak egyet ismerek, ahol ifjúarcképek láthatók: a bawiti 37. számú kápolna vadászjelenetes freskója alatti négy kerek mezőben 30 . Keltezésük azon­ban már a 6-7. század. Mégis, a képtípus késői rokonai: erre a sima és göndör hajviseletekből is következtethetünk. Feltűnő, hogy amíg a falmozaikok és festmények esetében számításba kell vennünk nagymérvű pusztulásukat, és ezzel indokolni lehetne az e témájú medaillonportrék hiányát, a gyermekarcok a padlómozaikokról alig ismertek. Annak ellenére sem ismerek példákat 31 , hogy más medaillonportrék szép szám­ban fordulnak elő (meghatározhatatlan személyektől 32 a perszonifikációkig 33 , a filozófus-portréktól 34 az évszakábrázolásokig 35 ). Tehát úgy látszik, mintha nem lenne véletlen, hogy az ifjúarcképek szinte kizárólag iparművészeti produkció­kon találhatók. Kérdés, hogy mi lehet ennek az oka? Csupáncsak az ötvösök és iparművesek mintakészletének a következménye- vagy tartalmi okai is vannak? Vagy a kettő összefügg, és mennyiben? A tárgyi ok az lehet, hogy a képtípus­nak nem ugyan a megteremtése, hanem korai felhasználása és nagyarányú el­terjedése az ötvösök tevékenységéhez köthető. Ők voltak azok, akik a témavá­lasztást végrehajtották. Hogy ennek voltak-e tartalmi okai, vagy csupáncsak díszítés szerkezetéből a tárgyak kicsinységéből következett a portrémedaillon­divat ezeken a tárgyakon, arra csak az ifjúportrék értelmezése után következ­tethetünk. Mivel pedig az ifjúportrékat hordozó tárgyak jórészt hagymafejes fibulák, amelyek legnagyobb számban a Közép-dunavidék ötvösműhelyeiben készültek, valószínűen az itteni ötvösök kezdeményezése volt a képtípus meg­jelenése ezeken a tárgyakon. A képtípus jellemző jegyeinek összegzése előtt arról kell szólni, hogy a lelet­csoport összeválogatása nem volt-e önkényes. Nem csupáncsak a későcsászár­kori művészetben úton-útfélen fellelhető, többségében kerek, ritkábban szög­letes mellkép és arcképekből csak az ifjakat válogattuk ki, és ez nem jelent többet és mást, mint azt, hogy életkor alapján elkülönítettük ezeket az ábrázo­lásokat. Biztos, hogy nem. Azért nem, mert az ifjúképeknek több, más olyan jellegzetességük van, amelyek ezt a csoportosítást kívánatossá és szükségessé 30 LUCCHESI PALLI 1988, 165­31 Azt azonban minden bizonnyal figyelembe kell venni, hogy a padlómozaikokon általában kevésbé tudták az ifjabb életkort, és a gyermekkort jelezni, mint a finoman vésett tárgyakon. 32 Lásd például az aquileiai bazilika mozaikjait és az azonosításukról kialakult vitát: KAHLER I963. W. N. Schumacher válasza: SCHUMACHER 1965, 683. - A vita hasonló a trieri császári palota szobafestményeinek értelmezéséhez. 33 Vö. pl.: Antioch Mosaic Pavements. Roma 1971, 253. 34 Vö.: például a kölni filozófusmozaikot: PARLASCA 1959, Taf. 80. 35 A számos mozaik közül lásd: PARRISH 1984. 373

Next

/
Thumbnails
Contents