Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Tóth Endre: A későantik ifjúarckép-medaillonok értelmezéséhez. (Későrómai ezüstkanál Bajnáról)
nyílik és a források is bizonyítják, hogy újévi ajándékként, születéskor (kereszteléskor) kapták a tulajdonosaik 19 . A bajnai kanalat díszítő ifjú-medaillonképmások a későantik művészet más műfajaiban és más tárgycsoportjaiban is előfordulnak. Értelmezésük a Kölnbraunsfeldi sírban talált kék félgömbalakú üvegpohártól indult el 20 , amelyet négy nagyobb kerek medaillonban bibliai jelenetek díszítenek (4. kép). Ezek az ábrázolások a keresztény művészet kedvelt témái voltak, amelyek az isteni gondviselést, az ember megmentését a szorongatott helyzetből jelképezték: a Jónás-történet, Dániel az oroszlánok barlangjában, Noé megmenekülését, Mózes vízfakasztását a sziklából. A pohár peremén négy kisebb kerek mezőben ifjúképmásokat látunk. Fr. Fremersdorf ötletét R. Delbrück részletesen kifejtette 21 . Szerinte ezek arcképek és Constantinus császár fiait ábrázolják. Az azonosítást hosszú ideig elfogadták, sőt tovább fejlesztették: legfeljebb a személyek családon belüli kilétén vitatkoztak 22 . Évtizedekkel később figyeltek fel azokra a hagymafejes fibulákra, amelyek tűtartófelületén és a kengyelgerincén nielló technikával készült hasonló ifjakat látunk: az azonosítást ezekre a tárgyakra is kiterjesztették (R. Laur-Belart, Th. Ivanov). 23 Az üvegcsésze és a fibulák arcképeinek értelmezéseiben a "Kaiserprinzen-azonosítás" meghatározó volt. 1983ban Uwe Süssenbach a Köln-braunsfeld-i pohár ifjúképmásaival újra foglalkozott és megállapította 2 ^: mivel a képmásokon nincsen semmi rangjelző és a 4. századi iparművészetben, üvegeken, a fémművességben csatokon és fibulákon, valamint mozaikokon (Santa Constanza mennyezetmozaikjain) hasonló ifjúképmások számos esetben láthatók és ezek keltezése felöli a 4. századot kölni poharat is a század utolsó negyedében csinálták - nem tartotta lehetségesnek az azonosítást a constantinusi hercegekkel, sem bármiféle individuális portréval. A képmások értelmezésében arra az eredményre jutott, hogy azok a későantik művészetben gyakori, az istenek és héroszok viseletében tevékenykedő ámorok közé sorolhatók és a hagyományos, dionysosi motívumkincsbe tartoznak; számuk csupán a kompozíció függvénye. A szerzőnő következtetéseinek egy részével - amint mások is 25 - egyetértettek. Sem a braunsfeldi üvegpoháron, sem a hagymafejes fibulákon, sem más tárgyon a kerek mezőbe foglalt ifjúképmások nem azonosíthatók sem a consW Vö.: TÓTH 1991, 104. 20 Glas der Caesarén (D. B. Flarden) Olivetti nr. 5. p. 25.: Ornamenta Ecclesiae. Kunst und Künstler der Romanik 3. Katalog zur Ausstellung des Schnütgen-Museums in der ]. Haubrich-Kunsthalle, Köln 1985, Nr. G 3. 21 FREMERSDORF 1930.; DELBRÜCK 1933, 134. 22 Vö.: BRACKER 1966, 12. « LAUR-BELART 1959, 57-71.; IVANOV 1972, 9-29. 2/1 SÜSSENBACH 1983, 11-27. 25 HELLENKEMPER 1988, 25-27. 367
