Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Feiler József: A „dunai lovasisten” kultuszának emléke Komáromból

körvonalai alapján nem lehet pontosan azonosítani. A képmező közepén, a felső részen két hullámvonalban ábrázolt kígyó látszik a háttérben, melyek teste a lovasok fejétől indulva a képmező középvonalánál találkoznak felemelt fejjel. A mű készítője a kígyókat kisebb mértékben emelte ki mint a lovasokat és a szemlélő számára úgy tűnnek, mint amelyek a lovasok mögött helyezkednek el a térben. A két ló között, a kígyók alatt önmagában rendkívül nehezen felismerhető ábrázolás látszik, talán egy elnagyolt emberi alak. A lovak szügyének magasságában egy vízszintes vonal látható, amely elképzelhető, hogy az emberi alak ruházatához tartozik vagy egy perspektivikusan az alak előtt, de a lovak mögött (között?) elhelyezkedő tárgyat zár le vízszintesen. A két ló mellső lába között ábrázolt függőleges kiemelkedés is ez utóbbi lehetőséget látszik megerősíteni. A jobb oldali, szakállas lovas bal kezével a lova kantárját fogja. Ruházatából felismerhető a fríg sapka és a hátán lelógó hosszú köpeny. A ló lába alatt valamilyen felismerhetetlen tárgy látható, melyet az tesz érdekessé hogy a lovas lábához látszik kapcsolódni. Elképzelhető, hogy a kőfaragó hibája, hogy a lovas lába aránytalanul hosszú, de e mellett elképzelhető, hogy a lovas lábának meghosszabbítása a ló lábai alatt heverő tárgyhoz tartozik.

3 A mező lovas mögötti területén, a felső sarokban egy rendkívül elmosódott ábrázolás látható, amely talán antropomorfnak tekinthető. A középső mező jobboldali részén, a baloldalihoz hasonlóan, egy mellkép látható. Alatta egy női alak van, hosszú ruhában, jobb kezét fejéhez emelve, balját teste mellett lefelé tartva. Az alsó mezőben látható ábrázolások nem alkotnak egységes csoportot. A bal szélén egy madárszerű alak és tőle jobbra egy edény körvonalai láthatók. A középső részt egy jobbra néző emberi alak foglalja el, amely kinyújtja kezét a mező egész magasságát elfoglaló négyszögletes tárgy felé, amelyen magasságának felétől háromnegyed részéig egy kör alakú bevésés látható. A mező jobb szélén egy jobbra ugró négylábú állat látható. Az általunk vizsgált emlék az úgynevezett "dunai lovasisten"

4 kultuszának emlékei közé sorolandó, mivel a lovak patája alatt heverő "tárgyak" nagy valószínűséggel emberi testekkel azonosíthatók.

5 Az ábrázolások értelmezése

6 és kiegészítése a kutatás jelen állása, valamint a fellelhető párhuzamok alapján a következő. 3 Nem valószínű, hogy a ló hátsó lábának ábrázolásáról van szó, tekintve hogy, az a másik lovasnál is hiányzik és jelen esetben a lovas lába mögött nincs folytatása. 4 Az idézőjelet azért tartom fontosnak, mivel az elnevezés a lovasokat állítja a fő helyre, mely tényt az ún. istennő ábrázolásai cáfolni látszanak. Mind a figurális ábrázolások relatív mérete, mind elhelyezési szempontok alapján fontosabbnak tűnik az istennő, mint lovasai, melyekkel állandó csoportot alkot. 5 A dunai- és thrák-lovas emlékei között ez a legszembetűnőbb különbség, amelyet természetesen számos egyéb egészíti ki. TUDOR 1976, 58-59. 6 Tekintettel arra, hogy a kultusztáblák vallástörténeti háttere teljesen ismeretlen a kutatás számára, itt csak arról lehet szó, hogy a kutatás hogyan nevezi el az egyes ikonográfiái elemeket. 350