Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Bíró Endre: A brigetiói falfestmény pannóniai vonatkozásai

művészeti alkotásokat jelenítettek meg, mint ahogy ezt a görög érmeken is tapasztalhatjuk.

8 Hiszen a 900 éves évforduló nem maradhatott hatás nélkül az itáliai művészekre és az ezeket inspiráló megrendelőkre sem. Antonius Pius 140-ben megjelent érméje Mars és Rhea Silvia találkozását ábrázolja. Nem véletlen, hogy ez az ábrázolás megjelent a brigetioi falfestményen és az aquincumi domborművön is. Mindenképpen egy általánosan ismert kimagasló itáliai művészi alkotást sejthetünk a háttérben. Nincs okunk feltételezni, hogy ez az alkotás az itáliai festőkre vagy a helyi kőfaragókra akár egy évtizeddel is később gyakorolhatott volna hatást, mint az éremkészítőkre. Ezért is a brigetioi falfestmény készítését Antonius Pius uralkodásának idejére tehetjük. Alátámasztja ezt az elgondolást az is, hogy Antonius Pius ezen a limesszakaszon jelentős hadászati építkezéseket végzett és ezzel nyilvánvalóan együtt járhatott a polgári települések fejlődése, köztük a brigetioi canabae ujabb építkezései is. így kerülhetett bemutatásra egy újonnan kialakított épületben a falfestményünk. Ezzel a meghatározással együtt jár az is, hogy a mitológiai domborművek elterjedésének kezdetét Pannoniában a II. század közepétől - korábbi megállapításokkal szemben - a II. század első felére tegyük. 3. Az eddigi kutatás a pannóniai mitológiai domborműveket részben a sepulchrális művészetek keretében illesztette.

9 Vitathatatlan, hogy a kőemlékeknek egy csoportja a temetkezésekhez és a halotti kultuszhoz kapcsolódik (Attis, Icarus, geniusok, szfinx, oroszlánok stb.) de a mitológiai domborművek egyértelműen nem sorolhatók ezek közé. A kutatók korábban a domborművekben a halálvágy, a halálból való szabadulás szimbólumait látták. A brigetioi falfestmény ismeretében ezt a megállapítást egyetlen megoldásként nem fogadhatjuk el. Kétségtelen, hogy a domborművek ábrázolásai kapcsolatban vannak a halállal, de melyik görög vagy római mitológiai történet nem köthető valamilyen formában a halálhoz, vagy a halálból való megszabaduláshoz. Ha a brigetioi falfestmény tíz figurális jelenetét ilyen szempontból vizsgálnánk, mindegyik kapcsolatba hozható a halállal, mégsem lenne helyes ha, azt bizonyítanánk, hogy a festők az elmúlást kívánták megjelíteni az épületben. Ezért joggal feltételezhetjük, hogy azokat a nagyméretű sírépítményeket, amelyeket a nyugati provinciákban is kialakítottak, azért építették, hogy a halottat elkísérjék a túlvilágra azok a sajátosságok és szokások, amellyel a földi életben rendelkezett, vagy rendelkezhetett volna. 8 Elisi érem Pheidias Zeus szobrával. 9 ERDÉLYI 1974, 137. 206